Tudomány

Elkezdték elhagyni a zónát a csernobili mutáns farkasok

Régóta folyik a vita arról, hogy mennyire egészséges az ökoszisztéma Csernobil környékén. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a sugárzás súlyosan károsítja az állatokat, más szakértők szerint viszont az emberek hiánya kifejezetten jót tesz a helyi élővilágnak.

Egy új, az European Journal of Wildlife Research folyóiratban megjelent tanulmány azt igazolja, hogy a farkasok egészen biztosan jól érzik magukat Csernobil környékén – írja az IFLScience.

Az 1986-os atomkatasztrófa után az erőmű 30 kilométeres körzetét lezárták, ez az úgynevezett zóna. A területre emberek sokáig nem tehették be a lábukat, igaz, az utóbbi időkben már megjelentek a turisták és az illegális túrázók a térségben.

Fotósorozat: Engedély nélküli túrán a csernobili zónában
A vakmerő környékbeliek és kíváncsi katasztrófaturisták most már napi rendszerességgel lepik el a lezárt területet.

Michael Byrne, a Columbiai Missouri Egyetem munkatársa csapatával 14 helyi szürke farkasra helyezett fel nyomkövetőket. A zóna fehérorosz részéről származó példányok közül 13 már kifejlett volt, egy viszont fiatalabb, 1-2 éves lehetett.

Az adatok alapján a felnőtt egyedek mind az erőmű környékén maradtak, a fiatal farkas ugyanakkor jelentős távolságot tett meg a vizsgálat 21 napja során. Az élőlény mintegy 300 kilométerre távolodott el a zónától. Az állat nyomkövetője utóbb meghibásodott, így nem derült ki, hogy végül visszatért-e az erőmű környékéhez.

Byrne szerint ez az első alkalom, amikor sikerült bizonyítani, hogy a farkasok elhagyják a zónát.

Az élőlények azért távolodhatnak el a területről, mert túl nagy a populáció, és így nem jut elég táplálék minden ragadozó számára.

Úgy tűnik, hogy a környék nem egy ökológiai fekete lyuk, és a farkasok mellett feltételezhetően más állatok is jól érzik magukat a zónában.

Fontos azonban kiemelni, hogy a helyi állatok a sugárzás miatt genetikai elváltozásokon estek át. A farkasok természetesen nem világítanak, nincs eggyel több végtagjuk, illetve szuper-képességekre sem tettek szert. A mutáns gének ugyanakkor valószínűleg nem egészségesek.

Elképzelhető, hogy a zónából érkező farkasok a környéken élő fajtársaikkal is kapcsolatba lépnek, és így tovább örökítik a mutáns géneket. Igaz, Byrne szerint erre egyelőre nem sikerült bizonyítékokat találni.

Csernobil körzetében egyébként több állatfaj egyedszáma is nőtt, az emberek hiánya ugyanakkor nincs jó hatással minden élőlényre. A kutyák például kifejezetten nehezen boldogulnak a zónában.

Csernobil kutyái máig visszasírják az embereket
Az embertől elzárva a kutyák két százaléka élné túl, és belőlük is igazi mezopredátor válna.

A méhek, pillangók és pókok szintén szenvednek az erőmű térségében, ezen állatok esetében azonban a probléma nem az emberek hiánya, hanem a sugárzás. Az élőlények többsége feltételezhetően szennyezett talajba rakja le petéit, ez pedig megnehezíti a szaporodást.

(Kiemelt kép: Pixabay)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik