A Föld mágneses mezeje két fánk formájú rétegben ejti csapdába a töltött részecskéket. Ez az úgynevezett Van Allen sugárzási övezet, amelynek külső régiója 6 000, belső rétege pedig 1 000 kilométer magasan helyezkedik el. Az övezet a veszélyes részecskék távol tartásával fontos védelmi vonalat jelent a Föld lakói, illetve a bolygó körül keringő műholdak számára.
2013-ban a NASA két műholdja, az úgynevezett Van Allen Szondák (Van Allen Probes) olyan elektromágneses áramlásokat figyeltek meg, melyeket utóbb kórushullámoknak neveztek el. Az áramlatok az elektronok mozgását befolyásolják.
Egy új tanulmányban a szakértők a két szonda, illetve a THEMIS űreszköz adatait elemezték – írja a Space.com. A kutatók a vizsgálattal igazolták, hogy ezen kórushullámok okozzák az övezetben az elektronok hirtelen felgyorsulását.
A hullámok a helyi töltött részecskékkel interakcióba lépnek, energiájukat pedig az úgynevezett helyi felgyorsulás során leadják. Az adatok alapján ez a folyamat tölti fel a Van Allen sugárzási övezet részecskéinek 87 százalékát.
Alex Boyd, az új tanulmány vezető szerzője szerint meglepő, hogy a helyi gyorsulás valójában ilyen fontos folyamat.
Egyes szakértők korábban úgy vélték, hogy a napkitörések során érkező részecskék okozzák a sugárzási övezetben tapasztalt gyorsulást. Az új elemzés azonban azt mutatja, hogy sebességnövekedés hátterében valójában főként a helyi elektromágneses hullámok állnak.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
