Angster József nagyapja a kácsfalui német közösség autodidakta tanítója volt, muzikális hajlamú unokájának pedig készített egy hegedűt, amin először zenélhetett. A kis József azonban többre vágyott, és egy vásári verklitől lenyűgözve úgy döntött, ő is hasonló hangszereket fog készíteni.
Miután kitanulta az ácsmesterséget, nyugat-európai vándorútra indult, ahol több orgonaépítő műhelyben is megfordult, tanulmányait pedig a híres párizsi orgonaépítő mester, Cavaillé-Coll keze alatt fejezte be. Itt már olyan tudásról tett tanúbizonyságot, hogy részt vehetett a Notre-Dame új orgonájának készítésében is, Cavaillé-Coll pedig lánya kezét is neki adta volna, ám
Fotó: Sóki Tamás / MTI
Itthon első munkája a pécsi zsinagóga hangszere volt – ennek építését még úgy vállalta el, hogy a fizetség saját költségeit sem fedezte, ám jó munkája meghozta számára az ismertséget, és hamarosan szerte az országból érkeztek a megrendelések. Cége folyamatosan bővült, és a századforduló körüli években már akár évi száz hangszert is készített, köztük például a pécsi, a kassai, a kalocsai vagy a szegedi dómét is – ez utóbbi elkészülése idején Európa egyik legnagyobb orgonája volt.
A cégalapító a múlt század elején átadta a vállalat vezetését fiainak, Oszkárnak és Emilnek, a háború alatt a megrendelések pedig a töredékükre estek vissza. Ennek ellenére, amikor Angster József 100 éve, 1918. június 9-én meghalt, joggal gondolhatta, hogy hangszereivel együtt cége is sokáig őrzi majd emlékét – utódai újra fel is virágoztatták a vállalatot, ami egészen 1949-ig, az államosításig működött.
Kiemelt képünkön résztvevők a fasori református templom újjáépített orgonájának avatásán 2016. március 8-án. Angster József hangszere a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra kivitelezésében, 13 éven át folyó munka keretében újult meg. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
