A NASA magyar idő szerint csütörtökön este 8 órakor kezdte meg sajtótájékoztatóját, ahol ismertette a Curiosity marsjáró legújabb felfedezését. Az eseményen többek közt Paul Mahaffy, a Goddard Űrközpont Naprendszerkutató Központjának igazgatója is jelen volt.
A NASA közleménye szerint a Curiosity a Mars kőzeteit és atmoszféráját vizsgálva izgalmas felfedezésekre jutott. Az új bizonyítékok nem igazolják, hogy a vörös bolygón minden kétséget kizáróan jelen volt az élet. Igaz, a friss adatok így is sokban hozzájárulnak az égitest lakhatóságának megismeréséhez.
Az új eredmények olyan szerves molekulákhoz köthetőek, amelyeket 3 milliárd éves, felszínhez közeli üledékes kőzetekben azonosítottak. Az érintett vegyületek szenet, hidrogént, és talán oxigént, nitrogént és egyéb elemeket tartalmaznak.
Thomas Zurbuchen, a NASA Tudományos Missziós Igazgatóságának munkatársa szerint az új felfedezések azt jelentik, hogy érdemes folytatni az élet nyoma utáni kutatást az égitesten.
Mai tudásunk szerint a Mars felszíne napjainkban alkalmatlan az élet befogadására. A távoli múltban, évmilliárdokkal ezelőtt ugyanakkor jelen lehettek a felszínén bizonyos létformák. A Curiosity azt ugyan nem derítette ki, hogy a szerves vegyületek hogyan alakultak ki, a talaj felső 5 centiméterben történt kimutatásuk viszont így is komoly áttörésnek számít.
A marsjáró adatait felhasználva a szakértők a bolygó légkörét is elemezték. Az adatok azt mutatják, hogy a marsi atmoszféra metántartalma szezonális ingadozásokat produkál. Elképzelhető, hogy a metánt a marsi víz és a helyi kőzetek közti interakciók hozzák létre,
A metán jelenlétét korábban is észlelték már a Mars légkörében, az új vizsgálat viszont azt bizonyítja, hogy a Gale-kráter felett a nedves évszak során látványosan emelkedik a vegyület szintje.
A legfrissebb eredményeket a neves Science folyóiratban közölték.
A Curiosity 2012 augusztusában érkezett meg a vörös bolygóra, és azóta rengeteg értékes adatot gyűjtött a Marsról. A szerkezet legizgalmasabb felfedezései azok voltak, melyek az égitest esetleges lakhatóságához kötődtek.
A közelmúltban a Curiosity közel két év után tudott ismét fúrást végrehajtani a vörös bolygón.
A marsjáró fúrórendszere még 2016 decemberében hibásodott meg, így a szakértőknek más módszert kellett kidolgozniuk a mintavételre. Az elmúlt hetekben az új technikával egy fúrási és egy mintatovábbítási tesztet is végrehajtottak, a Curiosity mindkét próbán jól teljesített.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
