Napjaink élsportolóit nyugodtan tekinthetjük a modern kor gladiátorainak, sőt: teljesítményük sok esetben már az emberi faj képességeinek határát súrolja. Az átlag szemében ők a fiatalság, kitartás, erő, egészség mintaképei. Bizonyára ezért olyan megrendítő minden esetben, ha hirtelen szívhalál sportolót ér.
A fogalom nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy valamilyen örökölt vagy szerzett szívgyógyászati megbetegedés miatt
Néha sikerül a bravúr: a Dabas 16 éves focistáját, Duhaj Ádámot január végén 11-szer hozták vissza az életbe, miután egy meccsen eszméletlenül esett össze. Túlélte, már a kórházból is kiengedték.
A többség viszont nem ilyen szerencsés. Néhány napon belül elhunyt Davide Astori, a Fiorentina 31 éves csapatkapitánya, majd a mindössze 18 éves Thomas Rodriguez, a Tours hátvédje.
A halál váratlan, de vannak jelek
A hirtelen szívhalál kifejezés az esemény előjelek nélküli bekövetkeztét sugallja, mintha a vég a semmiből csapna le, és a média legtöbbször felszínes beszámolói tovább mélyítik a köztudatban ezt a gyakran indokolatlan szorongást okozó tévképet. Mert tévedésről van szó:
A »hirtelen szívhalál« mindig váratlan, de a legtöbbször nem előzmények nélküli. Sőt, az esetek 95-98 százaléka megelőzhető lenne megfelelően alapos vizsgálattal, tapasztalt szakértőkkel és a sportolók együttműködésével
– mondja a 24.hu-nak Dr. Szauder Ipoly Ph.D., szív- és vérnyomás-specialista, a Kardiológiai Diagnosztikai Központ igazgató főorvosa.
A háttérben mindig megtaláljuk például a koszorúér rendellenességeit, a veleszületett vagy szerzett szívizombetegségeket és -ritmus zavarokat, amelyek a komoly megterhelés hatására életveszélyes szívritmuszavarhoz, szívinfarktushoz vezethetnek. A nyilvánvaló cél, hogy ezeket megelőzve ne utólag, a boncoláskor derüljön fény, hanem szűrni tudjuk a potenciális veszélyforrásokat.
Nehéz kideríteni, de nem lehetetlen
A bevett, mindenki által jól ismert nyugalmi EKG-val nem lehet jól kiszűrni a problémákat, főleg a tünetet épp nem adó krónikus szívkoszorúér-betegséget, de még a terheléses EKG-vizsgálat során is az esetek 30 százaléka rejtve marad. Ezért sokkal érzékenyebb vizsgálatokra van szükség: nyugalmi és terheléses szívultrahang-vizsgálatra, terheléses szívizotóp- vagy kardio-CT-vizsgálatra, esetleg akár koszorúérfestésre.
Magyarországon Szauder doktor és kollégái munkássága nyomán komoly előrelépés történt, az élsportolók már ultrahangos és terheléses vizsgálaton is átesnek, ám ők csak a sportolók nagyon szűk halmazát adják. Ugyanerre lenne szükség minden ember esetében, aki bármilyen szinten is intenzív testmozgást végez.
Van, aki kockáztat
A technológia mellett fontos az emberi tényező is, úgy az orvos, mint a páciens személyében. Kardiológiai szakorvosi vizsgálatról van szó, a szakma speciális jellege miatt az eredményeket képzett szívgyógyásznak kell értékelnie, anélkül hogy bárkit is meg akarnánk bántani, sportorvosi, általános belgyógyászati kivizsgálás ebben az esetben kevés.
ezt az orvosi szaknyelv a tüneteket megjátszó szimulálás ellentéteként disszimulációnak nevezi. Egyén és habitus kérdése, de tényleg vannak olyanok, akik tisztában vannak a kockázattal, mégis folytatják, inkább tudatosan kockáztatják életüket, mintsem visszavonuljanak.
A technika adott, képzett szakembereknek sem vagyunk híján, innentől kezdve társadalmi akarat kérdése a szükséges vizsgálatok kötelezővé tétele, amikkel 1-2 százalékra lehetne csökkenteni a hirtelen szívhalál esélyét
– emeli ki a kardiológus főorvos.
Akár egy nátha
Cikkünk elején is említettük, hogy hirtelen szívhalált szerzett és fel nem ismert veleszületett szívbetegségek is okozhatnak. Rántsuk hát le a leplet e rejtélyes kategóriákról legalább annyira, hogy néhányukat bemutatjuk.
- A hipertrófiás kardiomopátia, magyarul szívizomtúltengéses szívizombántalom a leggyakoribb veleszületett szívbetegség. Ilyenkor a szívfalak, jellemzően a kamrák közti sövény aszimmetrikus, jelentős, kóros megnagyobbodásáról van szó, amely a szívben ritmuszavarokat okozhat és kiáramlási problémákat a főverőérbe. Következménye gyakran halálos kamrafibrilláció lehet.
- A dilatatív kardiomiopátia vagy kitágulásos, pangásos szívizombetegség genetikailag kódolt lehet, tartós alkohol vagy drogfogyasztás aktiválhatja vagy egy felsőlégúti hurut képében lezajló vírusos megbetegedés válthatja ki.
Szauder Ipoly hozzáteszi: mindkét betegségnél egyértelmű diagnózist nyerünk szívultrahang-vizsgálattal.
A szerzett szívbetegségek egy része gyulladásos eredetű, többnyire valamilyen banális vírusfertőzés okozza. Az egyszerű felsőlégúti megbetegedések, mint a megfázás, nátha a szívet is érinti, ilyenkor tapasztaljuk, hogy láz nélkül is szaporábban ver a szívünk. A vírus ugyanis átmeneti szívbántalmat, szívizomgyulladást idézhet elő, ami az esetek túlnyomó többségében rövid időn belül magától meg is gyógyul.
Az esetek néhány százalékában viszont súlyos szívizombántalom is kialakulhat, ha pedig ekkor a szívet nagyobb megterhelés éri, elektromos zavar következtében felléphet a szívhalál. Felderítése szívultrahanggal és laborvizsgálatokkal lehetséges.
e két tényező idézheti elő a szívkoszorúér betegségét, ennek következtében pedig heveny szívizomelhalást, magyarán infarktust. Kiszűrése a most felsoroltak közül a legbonyolultabb: szívultrahang-vizsgálat, nyugalmi és terheléses EKG, nyaki ultrahangos érvizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok, esetleg 24 órás EKG és vérnyomás-monitorozás, terheléses szívizotóp-, kardio-CT-vizsgálatok.
Ebből is látszik, hogy nem egyszerű, de Szauder doktor nem győzi hangsúlyozni: a hirtelen szívhalálok túlnyomó többsége megelőzhető, kivédhető és szerencsére igen ritka.
Kiemelt kép: Thinkstock
