Az IFL Science tudósítása szerint 2016-ban történt, hogy az Egyesült Államokbeli Connecticut erdőségében egy zoológus csapat dolgozott, amikor mint egy horror filmben, egy arc nélküli varangy mászott elő. Két éve történt, Jill Flemming, a Massachusetts Egyetem herpetológusa mégis most február végén tette közzé a fotót és egy videót.
Valójában nincs is olyan, hogy varangy
Csupán találgatni lehet mi történt vele, de maga a téma van annyira érdekes, hogy szakértő segítségét kértük. Kezdjük is azzal, hogy mi a különbség varangy és béka között?
Magyarul a kétéltűek úgynevezett Bufonidae (Varangyfélék) családjának tagjait értjük alatta. Szigorúan a varangy elnevezés tulajdonképpen csak a magyar nyelvben létezik, tehát sem latinul, sem angolul nincs ilyen rendszertani kategória
– mondja a 24.hu-nak Dr. Vörös Judit herpetológus, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa.
Nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy dédanyáink és dédapáink meglátva egy ilyen „csúszómászót” kapásból besorolták rendszertanilag, és ha Bufonidae-nek tűnt, már tudták is: ez bizony varangy. Nem. Hanem ez a 604 fajt számláló társaság elég jól láthatóan különbözik a békák többi családjától. Lábai testéhez képest rövidek és gyengék, ezért inkább lomhán másznak, mintsem ugráljanak. Bőrükön szemölcsök figyelhetők meg, szemük is jókorára nőtt.
Varangyok Ausztrália kivételével minden kontinensen őshonosak, de sajnos mára az ember a déli földrészre is behurcolta az óriásvarangy nevű fajt. Elképesztő módon elszaporodott, borzalmas természeti károkat okoz, és mindeddig nem sikerült kiirtani.
Ez az igazán rettenetes ébredés
Ám visszatérve arctalan alanyunkhoz, ezek az állatok télire többé-kevésbé fagymentes repedésekbe, kidőlt fatörzsek tuskók alá húzódnak, beássák magukat a fölbe hibernálódnak. Testhőmérsékletük nagy mértékben lecsökken, ez nem a medvékre jellemző, „meg-megébredős” téli álom, hanem valódi, „öntudatlan” hibernáció.
A feltételezések szerint barátunk nem volt elég gondos a telelőhely kiválasztásában, vagy csak szerencséje fogyott el, de ébredéskor már hiányoztak a szemei, eltűnt az orra, az álkacsa, a nyelve is. Elképesztő regenerációs képességének köszönhetően viszont nemcsak túlélte, de sebei teljesen be is gyógyultak, sőt a fejét sima bőr fedi, mintha soha nem is lett volna „arca”.
Found the video. pic.twitter.com/cZJhDWEzOm
— Jill Fleming (@salamander_jill) 2018. február 27.
Mi történhetett? Több válasz is felmerült:
- Genetikai mutációval állunk szemben.
- Rosszul választotta meg telelőhelyét, és ennyire komoly fagyási sérüléseket szenvedett.
- Paraziták támadták meg.
- Valamilyen állat csonkította meg.
Lakmározhattak belőle
Az első verzió nem életszerű. A felvétel elég rossz minőségű, de az jól látszik, hogy a varangy él, tehát valahogy lélegezni is tud. Ám szájnyílás nélkül enni már nem, szemek híján pedig sem a prédát nem találja meg, sem a ragadozók elől nem tud menekülni: magyarán így születve nem élhette volna meg a felnőtt kort.
Vörös Judit a másik két lehetőséget is kizárja, a varangyok életének és környezetének ismeretében a támadást tartja a legvalószínűbbnek:
A varangy feltehetően teljesen hibernált állapotban hevert valahol úgy, hogy a feje elérhető közelségben volt valamely kisebb méretű ragadozónak. Lehetett például patkány.
Esetünkben nem tűnik valószínűnek, de érdekes kis kitérő, mik történnek a természetben. Tavaly ősszel írtunk széncinegékről, amelyek akár veréb méretű madarakat is megtámadnak, illetve épp Magyarországon bizonyították, hogy a tavasszal előbújó, éppen ébredező törpedenevéreket ölnek és esznek meg:
Meg tudja védeni magát
Akármi is történt, az biztos, hogy a kis fickó nem élhetett sokáig ilyen károsodással, zsákmány lett belőle vagy éhen halt. Ha pedig sérüléseit nem hibernált állapotban szerezte volna, valószínűleg még ősszel legyengült volna annyira, hogy el is pusztul.
Jegyezzük meg azt is, hogy aktív állapotában azért a varangy nem könnyű falat:
Ha veszélyben érzi magát testét felfújja, kloákájából is képes váladékot fröcskölni, ez viszont nem méreg, ilyen szempontból „tiszta anyag”, bár elég kellemetlen a szembe kerülve.
Szerelmet keresett
Így viszont varangyunk már az első tavaszi napokon előmászott rejtekéből, hiszen rokonaihoz hasonlóan nagyon jól bírja a hideget. A menetrend szerint ilyenkor tavakban, kisebb víztestben jönnek össze a kétéltűek, szerelem, párosodás, peterakás, majd a társaság szétszéled.
Sok békától eltérően a varangyoknak csak a szaporodáshoz van szükségük vízre, az év további részét attól távol, erdőkben, mezőkön, szántókon, kertekben. Bőrük ezért száraz és vastag, ami megint csak olyan jel, ami alapján a laikus is láthatja, kivel van dolga.
(Kiemelt kép: Jill Flemming/Twitter)
