Az influenzát okozó vírusok folyamatosan körülöttünk vannak, de csak bizonyos körülmények között tudnak tömeges megbetegedéseket, akár országos járványt okozni. A téli hideg, nedves levegőben a vírusok rendkívül jól érzik magukat, hatékonyan terjednek, miközben a hideg gyengíti a nyálkahártyák teljesítményét. Magyarul a téli időjárás felerősíti az ellenséget és gyengíti az ember védelmi rendszerét.
Idén megúszhatjuk?
Az influenza szezonja ezért a téli hónapokra esik, decemberben elkezdődhet, csúcsát pedig január-február folyamán éri el. Ehhez képest már túl vagyunk a tél derekán, és járványnak se híre, se hamva.
Adott szezonban a járvány kezdete széles határok között mozoghat:
A múlt évben a megbetegedések száma már az első naptári héten átlépte a járványos küszöböt, míg például 2005/2006-os szezonban csak 2006. év 10. naptári hetében kezdődött a járvány. A járvány kezdete, lefolyása a dominánsan cirkuláló influenzavírusoktól függ
– közölte a 24.hu megkeresésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Egészségügyért Felelős Államtitkársága.
Országos járványról akkor beszélünk, ha a egy héten belül 15 ezer, vagy annál több ember fordul orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. A megbetegedések természetesen térben és időben nem egyszerre jelentkeznek, ezeket a megyei adatok tartalmazzák. Kisebb közösségekben is lehet járvány, mint kórházakban, iskolákban, ilyenkor az intézmény jellege határozza meg a szükséges teendőket.
De maradjunk országos szinten. Elég kicsi az esélye, hogy az influenzaszerű megbetegedések száma idén egy héten sem lépi át a járványküszöböt. A 2005-ben indult influenza sentinel surveillance működtetése óta erre nem volt példa, de előtte sem tudunk olyan évről, amikor ne lett volna influenzajárvány.
Szinte biztosan állíthatjuk, most is ez lesz. Már csak azért is, mert az ÁNTSZ legfrissebb jelentése szerint komoly ütemben nő a betegek száma:
Az ausztrál influenza
Talán sokan emlékeznek még, tavaly ősszel kisebb pánikot okoztak egy új, ausztrál influenzának nevezett vírustörzs felbukkanásáról szóló hírek. Akkor azt írtuk, az új változat feltételezhetően már Magyarországra is eljutott, de még túl gyenge a fertőzéshez.
A közelgő járvány miatt természetesen megkérdeztük az Emmi-t, hogy mit tudunk most az ausztrál influenza magyarországi megjelenéséről, terjedéséről. Az írásban megküldött válasz lényege:
Hazánkban eddig döntően influenza B vírusokat azonosítottak.
Az ausztrál influenza viszont a H3N2 altípusú influenza A vírusa, ami komoly járványt okozott a Föld déli féltekéjén az előző influenza szezonban. Az ott izolált vírusok között nagyon sok volt olyan, mely eltérően viselkedett a laboratóriumi tesztekben, mint a korábbi vírustörzseknél tapasztalható volt. Már korábban is azonosítottak ilyen speciális viselkedésű vírust, de az elmúlt szezonban Ausztráliában a kimutatott influenza vírusok 90 százaléka ehhez a csoporthoz tartozott. Ezért ragadt rá az “ausztrál influenza” jelző.
Témánkban talán a legfontosabb, hogy viszonylag könnyen megálljt parancsolhatnánk az évről-évre menetrend szerint érkező influenzajárványoknak, ám ez csak a lakosság együttműködésével lehetséges. Igen, a védőoltásról van szó. Minél többen beoltatják magukat, a vírusnak annál nehezebb dolga van: kevésbé tud terjedni, és lényegesen kevesebb esélye van mutálódni, mivel arra csak a gazdatestben képes. Magyarán társadalmi, sőt világszintű átoltottsággal hosszú időre kihúzhatnánk az influenza méregfogát. Az ideális arány 40 százalékos átoltottság lenne, Magyarországon 20-24 százaléknál tartunk.
A vakcina az egyén szintjén azonnali segítséget jelent, az Emmi szerint elsődleges célja a súlyos, szövődménnyel járó megbetegedések megelőzése. Az influenza vírus rendkívül változékony, szezonról szezonra változhat, ezért az influenza elleni oltóanyagban található vírustörzsek is változnak. Fontos, hogy azok, akik minden évben megkapják az influenza elleni védőoltást, magasabb szintű védelmet élveznek bármely életkorban, mint azok, akik csak egy adott szezonban oltatják be magukat. Ennek legfőbb oka, hogy az évenkénti oltás felfrissíti az immunrendszer védekező képességét.
(MTI Fotó: Balázs Attila)
