Régi mondás: a patkány és a mókus között csak annyi a különbség, hogy utóbbinak jobb a marketingje. Meg a csupasz, illetve a lompos farok, tennénk hozzá rögtön, pikírten, de úgy tűnik, mégiscsak van valami abban, hogy indokolatlanul sértjük a patkányok jó hírnévhez fűződő jogát. Egy friss kutatás eredményei szerint nem ők felelősek a legsúlyosabb és legnagyobb európai járvány, a Fekete Halál elterjesztéséért.
A Fekete Halál, vagyis a pestis többször söpört végig Európán a XIV. és a XIX. század között. A legsúlyosabb járványban (1347-1351) huszonötmillió ember halt meg, a kontinens akkori lakosságának több mint a harmada. Eddig úgy tudtuk, patkányok, illetve a rajtuk élősködő bolhák a felelősek a kegyetlen betegség elterjesztéséért, egy norvég–olasz kutatócsoport szerint azonban sokkal valószínűbb, hogy emberi élősködők (bolhák és tetvek) állnak a háttérben.
„Elég jó halálozási adatbázisaink vannak a különböző kitörések idejéről, kilenc különböző európai városból, így modellezni tudtuk a járvány terjedésének dinamikáját” – mondja a kutatást vezető Nils Stenseth, az Oslói Egyetem professzora.
A kutatók három szimulációs modellt készítettek, melyek azt mutatták meg, hogyan terjedt volna a ragály, ha patkányokon, ha emberi élősködőkön, illetve ha cseppfertőzéssel terjed. A kilenc városból hét esetében az emberi kórokozós szimuláció mutatta a legnagyobb egybeesést a történeti adatokkal.
„A következtetés nagyon világos: az emberi élősködők a legvalószínűbb felelősök. A patkányok közvetítésével nem terjedt volna olyan gyorsan a betegség, mint ahogyan történt. Abban az esetben szükség lett volna egy extra körre a patkányokon, nem úgy, mintha a járvány emberről emberre terjedt volna.
Stenseth professzor hozzáteszi: a kutatás eleinte nem volt több, mint történelmi érdeklődés: hogyan használhatók modern eszközök annak megértésére, hogy mi történt az emberiség egyik legpusztítóbb járványának kitörésekor. Rámutat ugyanakkor, hogy a múlt megértése hozzásegíthet minket a halálozási arány csökkentéséhez, egy esetleges járvány kitöréséhez, a jövőben.
A pestis még mindig fertőz Ázsia, Afrika és Amerika néhány országában, ahol rágcsálókban van jelen. A WHO adatai szerint, 2010 és 2015 között 3248 ember kapta el a betegséget, közülük 584 halt meg.
„A tanulmányunk arra mutat rá, hogy egy járvány esetén a személyes higiénia a legfontosabb, illetve, hogy aki megbetegszik, annak nem szabad más emberekkel találkoznia, a legjobb, ha otthon marad” – fejtette ki Stenseth professzor.
(via BBC)
