Az idei legnagyobb magyar felfedezések: a földet és az eget kémleltük, múltat és jelent

Idén is akadt feladatuk a régészeknek

2017-ben a megszokottnál is többször számoltunk be új magyarországi régészeti felfedezésekről, nem véletlenül. Az idei év nagyon izgalmasan telt az archeológusok számára.

• A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai május közepén kezdtek el feltárni egy 43 hektáros területet – az ásatást a Mercedes gyár terjeszkedése miatt kellett elvégezni. A szakértők már május végén beszámoltak róla, hogy a helyszínen egy előkelő hun harcos sírjára bukkantak, aki személyesen szolgálhatta Attila királyt.
• Nagyjából egy hónappal később egy valódi régészeti szenzációt mutattak be. A késő bronzkori arany lábvértre egy állampolgár bukkant rá gombászás közben. A leletet később a szegedi Móra Ferenc Múzeum régészei által vezetett csapat elemezte. Mivel a tárgy nagyjából a trójai háború korszakában készült, és egy igen tehetős harcosé volt, a leletet a Kárpát-medencei Akhilleusz lábvértjeként emlegetik.
• Június végén aztán egy Hódmezővásárhely közelében feltárt 2800–2700 éves „tömegsír” felfedezése okozott meglepetést. A lelőhelyen a Móra Ferenc Múzeum csapata összesen 11 ember maradványait azonosította. A sír több szempontból is furcsa, egyelőre nem sikerült egyértelműen megmagyarázni a rejtélyét.
• Október közepén újabb szenzációs régészeti felfedezésről számoltak be. A szakértők ekkor ismertették az Abony-Turjányos dűlőn 2004-2008 között végzett feltárás eredményeit. Az MTA, az ELTE és a Soproni Tudományegyetem kutatói a helyszínen talált csontokat elemezve a lepra legkorábbi előfordulásának bizonyítékára bukkantak.

Hozzájárultak az űr feltérképezéséhez

Hazánk kutatói nemcsak a talajt, hanem az égboltot vizsgálva is lenyűgöző eredményeket értek el.

• Nem meglepő, hogy a magyar csillagászok is nekiláttak az idén felfedezett, hét Föld-szerű exobolygót tartalmazó TRAPPIST-1 rendszerének elemzéséhez. A Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársai a Kepler adatait tanulmányozva arra jutottak, hogy a TRAPPIST-1 rendkívül barátságtalan, így nem valószínű, hogy jelen van az élet a rendszerben.
• Az intézet egy másik csoportja pedig májusban egy korábban ismeretlen holdat azonosított a Naprendszerben. A szakértők régebbi adatokat felhasználva a 2007 OR10 nevű törpebolygónál találták meg az égitestet.

A legnagyobb nemzetközi projektekbe kapcsolódtak be

Sok magyar tudós, főként csillagászok és fizikusok napjaink legnagyobb projektjeibe bekapcsolódva járultak hozzá a tudomány fejlődéséhez.

• A Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Gothard Obszervatórium kutatói például olyan színképadatbázist hoztak létre, melyet a James Webb űrtávcső kalibrálásához fognak használni. A tervek szerint 2018-ban induló, a Hubble utódjaként emlegetett teleszkóp segítségével minden eddiginél részletesebben elemezhetjük majd az exobolygókat.
• Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai pedig a Virgo kollaborációban dolgozva vettek részt a gravitációs hullámok első európai észlelésében. A Virgónak köszönhetően lehetőség nyílt a jelek forrásának pontosabb helymeghatározásához.
• Októberben aztán az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont csapata segítségével azonosítottak gyűrűt egy törpebolygó, a Haumea körül. Korábban egyetlen törpebolygónál sem találtak hasonlót.

A múlt és jelen ökoszisztémáját vizsgálták

2017-ben a magyar paleontológusok és biológusok sem tétlenkedtek.

• Az ELTE Őslénytani Tanszékének kutatói Villányban, Ajkán és Iharkúton folytattak ásatásokat. A munkálatok során a csapat rengeteg kövületet azonosított, többek közt egy 238 millió éves tengeri élőlény félméteres állkapcsát is.
• Hazánk szakértői azonban nem csak kipusztult állatokat vizsgáltak. Dr. Vörös Judit, a Magyar Természettudományi Múzeum kurátora Brazíliában fedezett fel egy új békafajt, a Phyllodytes amadoit. A parányi, alig két centis színes élőlényt ugyan csak a közelmúltban találták meg, de már most biztos, hogy az emberi tevékenység súlyosan veszélyezteti.
• Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Soproni Egyetem csapata jóval nagyobb teremtményeket, a tuskógombák nemzetségének (Armillaria) képviselőit elemezte. Ezen csoportba sorolható a világ legnagyobb szárazföldi élőlénye, egy 1500 éves és 10 négyzetkilométeres példány. A magyar kutatók a tuskógombák genetikáját vizsgálva keresték a nemzetség sikerességének titkát.

Az emberi test megismerésén dolgoztak

Idén a magyar tudósok az emberi test működésének megértésében is komoly áttöréseket értek el.

• Az MTA-ELTE Lendület Biofizikai Kutatócsoport, illetve az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetői, Derényi Imre és Szöllősi Gergely János májusban megjelent tanulmányukban olyan modellt mutattak be, amely segíthet megérteni, hogy hogyan védekeznek a soksejtű szervezetek a daganatokkal szemben. Az eredmények közvetett módon hozzájárulhatnak az efféle betegségek elleni védekezéshez is.
• Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoport pedig az emberi agy kutatásában ért el jelentős eredményt. A szakértők vizsgálatuk során arra jutottak, hogy a felnőttek agyi kapcsolatainak elemzésével a magzati és csecsemőkori agyi fejlődésre lehet következtetni.

(Kiemelt kép: a Kárpát-medencei Akhilleusz lábvértje, MTI/Kelemen Zoltán Gergely)