Gebel el-Szilszila fontos kőbánya volt II. Thotmesz trónra kerülése és II. Amenhotep halála, azaz időszámítás előtt 1493 és 1401 között. 2015 óta a lelőhelyen 69 sírt azonosítottak, igaz, a nyughelyek többségét már kifosztották.
A közelmúltban felfedezett sírok azonban kivételesek. A nyughelyek érintetlenek, néhányban pedig bronzból készült karkötőket, szkarabeusz-amuletteket, tálakat és tányérokat találtak.
Maria Nilsson és John Ward, a Lund Egyetem munkatársai és a feltárás vezetői a Live Science-nek azt mondták, a csapat izgatottan várja a csonttani analízis eredményeit, amely remélhetőleg további részleteket fed majd fel a nyughelyeken fekvő gyermekek táplálkozásáról, egészségéről és jólétéről.
A szakértők sokáig úgy vélték, hogy Gebel el-Szilszila nem volt több egy egyszerű bányánál. A Nílus keleti partján folyó ásatások azonban sokat árnyalták a korábban kialakított képet. A kőfejtőnél az elmúlt években számtalan sírt, illetve egy Neferkheve nevű férfi és családjának szobrát is megtalálták.
Az idei szezonban Nilsson és Ward kilenc újabb sírt talált, ezek közül négyben pedig gyermekek maradványaira bukkantak.
Az egyik nyughelyen egy 6-9 éves gyermek csontvázát azonosították. Bár a koporsó az évszázadok során teljesen elkorhadt, a sírban több agyagtárgyat, bronzkarkötőt és szkarabeusz-amulettet is felfedeztek. A test mellkasán egy boldogságot és jó szerencsét szimbolizáló nyakéket is találtak.
A második nyughelyen egy 2-3 éves, míg a harmadikban egy 5-8 gyermek maradványai voltak.
A régészek valamivel odébb egy negyedik sírt is felfedeztek. Itt is egy 5-8 éves gyermek csontvázára bukkantak. A jelek alapján a nyughelyet nem túl nagy alapossággal alakították ki, a holttestet a helyi bányából származó törmelékkel fedték be.
A gyermeksírok közti különbségek Gebel el-Szilszila társadalmi eltéréseire utalnak. Úgy tűnik, a tehetősebb családok gyermekei gondosabb temetést kaptak. További érdekesség, hogy a negyedik nyughelyen feltárt csontváz több sérülés nyomát hordozza, mint a gazdagabb gyermekek maradványai. A kutatók egyelőre nem találtak magyarázatot erre az eltérésre.
Nilsson és Ward azt tervezik, hogy a közeljövőben tovább vizsgálják a leleteket.
A helyi sírok felfedezése elsősorban azért jelentős, mert sokat elárul a korabeli temetkezési szokásokról, betegségekről, illetve a kőfejtő környékének egykori családjairól.
(Kiemelt kép: The Gebel el-Silsila Project 2017)
