4000 évvel ezelőtt az eurázsiai sztyeppe északi részén, az Urál tövében, állt egy település, melyet először a 20. század végén vizsgáltak a kutatók. A régészek akkor 2-3 dombot tártak fel. Az ásatás során hamar kiderült, hogy a település nem átlagos, a környéken ugyanis egyedi sírokat, és közel 50 kutya megszenesedett csontját azonosították.
David Anthony, a Hartwick College szakértője évek óta dolgozik a Krasznoszamarszkoje nevű helyszínen. Egy új, Dorcas Brownnal közösen írt tanulmányban a szakértő most egy lehetséges magyarázatot ad arra, hogy mi is zajlott az ősi településen.
A jelek arra utalnak, hogy Krasznoszamarszkoje egykori lakói komoly spiritualitással és szimbolikával rendelkező hiedelemvilágban hittek, és generációkon át folytattak bizonyos szertartásokat.
Gyógyulni hozták a gyermekeket
A helyi sírok elemzése különös mintát mutatott. A nyughelyeket korábbi lakók által emelt halmok körül alakították ki, a sírok többségében pedig gyermekek maradványait találták meg. A leletek nem hordozták magukon a fizikai erőszak, vagy valamilyen rendellenesség nyomait. A területen a szakértők gyógynövényektől származó pollennyomokat is kimutattak.
A település azonban egyéb spirituális jelentőséggel is bírt.
A régészek egy olyan vermet is felfedeztek, melyben gondosan feldarabolt és megsütött kutyacsontok voltak. A jelek alapján a korabeliek nem táplálkozási célból, hanem egy szertartás kedvéért áldozták fel és ették meg az élőlényeket.
Vérfarkassá akartak válni
Anthony és Brown szerint a titokzatos szokást legalább két generáción át megtartották. A szakértők úgy gondolják, hogy a kutyaáldozatokat telente mutatták be.
A kutatók a bronzkori kultúrák szertartásait és szimbolikáját elemezve arra jutottak, hogy az állatokat nem a beteg gyermekek megóvásáért ölték meg. Sokkal valószínűbb, hogy a kutyákat a férfivá válás előtt álló fiúk ették meg.
A szakértők szerint a korszak emberei még nem tartottak a vérfarkasoktól, sőt, kifejezetten tisztelték a szertartáson átesett harcosokat. Anthony és Brown legújabb kutatása azt igazolja, hogy a kelet-európai sztyeppén már évezredekkel ezelőtt igen bonyolult hiedelemrendszer alakult ki.
Nem ez volt az első alkalom, amikor Oroszország területén ősi, kutyákhoz köthető rítus nyomára bukkantak. Tavaly például a szibériai Szalehard városának közelében azonosítottak több ezer éves, feldarabolt kutyacsontokat.
(Via: Arc Technica, kiemelt kép: fitimi/Thinkstock)
