Túlzás nélkül állíthatjuk, valódi világszenzációról számolt be a ScanPiramid, egy japán-francia kutatócsoport: az úgynevezett müográfia módszerével egy eddig ismeretlen, repülőgép-méretű üreget találtak a Kheopsz-piramisban. Ez más néven a gízai nagy piramis, az ókor egyik csodája, az ember által valaha emelt legnagyobb építmény.
Nem új, és nem óriási?
A felfedezés mindenkit meglepett, még az egyiptológiával foglalkozó szakembereket is. Olyannyira, hogy az egyiptomi régiségek minisztériuma is kiadott egy közleményt. E szerint olyan folyamatban lévő projektről van szó, amelynek eredményeit még nem publikálták, további kutatásokra, értékelésre van szükség.
Egyébként pedig évek óta köztudott, hogy a nagy piramisban akár több, rejtett üreg is lehet. Musztafa Waziri, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára szerint az eredmények kielégítő tudományos értékelése előtt
Emellett mindenkit óvott attól, hogy az üreggel kapcsolatban kerüljék az olyan szenzációhajhász kifejezéseket, mint az „óriási kamra”, illetve az új felfedezés. Jelenleg ugyanis egyik sem igazolható.
Az egyiptológusokat is meglepte
Nagyon friss és váratlanul érkező bejelentés volt, egyelőre annyit tudunk, hogy az üreg a Nagy Galéria felett helyezkedik el, dőlésszöge hasonló. Jelenleg várjuk a »folytatást«
– mondja a 24.hu-nak Dr. Irsay-Nagy Balázs egyiptológus, az ELTE BTK Egyiptológia Tanszékének adjunktusa.
A leírtaknál a szakmának sincs több információja, ezért analógiák alapján próbáljuk árnyalni a két alapfelvetést: létezik-e egyáltalán a rejtett terem, és ha igen, mi lehetett a funkciója.
Mi lehet benne?
Piramisokat Egyiptom egész története során építettek. Az egyiptomi Óbirodalomként emlegetett fél évezredből, a Kr.e. 2686-2160 között 45-öt ismerünk, amelyek fáraók és királynék nyughelyéül szolgáltak. Ezek sem mind teljes építmények, van, amelyik nem készült el, és van, amelyet évezredekig használtak „kőbányaként”.
A lényeg viszont, hogy a 45 piramisból 42 darab javarészt tömör kőrakás, nem találunk benne járatokat, helyiségeket, még kamrákat sem. Ezeket ugyanis annak idején mind a földbe mélyítették, és emelték fölé a piramist – könnyen beláthatjuk, sokkal egyszerűbb módszer.
Analógiaként csak Kheopsz apja, Sznofru fáraó két piramisára tekinthetünk, az úgynevezett Tört és a Vörös Piramisra. Itt a folyosók és üregek éppúgy a felépítményben kaptak helyet, mint a nagy piramisban. A tudomány mai állása szerint igen jól ismerjük ezeket, és nincs tudomásunk párhuzamos kamrákról, rejtett üregekről.
Annyira friss a bejelentés, hogy a jelenlegi adatok birtokában az üreg funkciójáról csak spekulálni lehet
– hangsúlyozza a szakember.
Lehet, csak tévedés?
Ha létezik egyáltalán… Irsay-Nagy Balázs Tutanhamon sírkamrájának „rejtélyét” idézi fel:
- 2015-ben egy japán kutatócsoport napokra bezárkózva méréseket végzett, majd előállt a nagy hírrel: 90 százalékos bizonyossággal eddig ismeretlen helyiségek vannak a sírkamra falai mögött. Adataik pontos kielemzésére „visszavonultak”, azóta nem hallani róluk semmit.
- 2016-ban a National Geographic csapata megismételte a méréseket, és arra a megállapításra jutott, hogy egészen biztos, nincs ott semmi.
Laikusként adódik a megoldás, át kell törni a falat, és minden kiderül. Csakhogy Tutanhamon sírkamrájának falait festmények díszítik, több évezredes műalkotások. A tudomány emberei így kérdeznek vissza: vajon ki vállalná, hogy lekaparja a vászonról a Mona Lisát, hátha megbújik alatta egy másik festmény?
A gízai nagy piramisban azért ennyire nem érzékeny a környezet, elméletben nincs akadálya, hogy átfúrjanak a feltételezett terembe, akár csak akkorát, amin egy kis kamerát átküldhetnének. Erről azonban csakis az egyiptomi szakhatóság hozhat döntést, talán meglépi, talán nem.
Tudjuk azt is, hogy a hatalmas, 2,5 tonnás megfaragott kőtömböket csak ott alkalmazták, ahol szükség volt a nagyfokú stabilitásra, azaz a piramis oldalain, a járatok, kamrák, termek falainál. Magát az építményt jóval kisebb kövekkel „töltötték fel”.
Ismét hangsúlyozzuk, nagyon friss eredményről van szó, fentiek nem többek feltételezéseknél, a tudomány határain belül mozgó lehetőségeknél. A válaszokat majd a további kutatások adják meg.
Egyiptom i sértődöttség
Végezetül lássuk, mi lehet az egyiptomi minisztérium távolságtartó nyilatkozatának oka. Pontosabban nem látjuk, mert nem láthatunk bele a hivatal és a kutatók közti megállapodásba, nem ismerjük ennek a nyilvánvalóan „tudománypolitikai vagy tudománydiplomáciai” ügynek a hátterét. Irsay-Nagy Balázs érthető módon nem kíván találgatni.
Egyiptomban jelenleg három helyszínen zajlik magyar ásatás, ezek közül kettőt az ELTE végez, így a szakember saját tapasztalatból is megerősíti:.
a helyszínen dolgozó külföldi csapatok a munkájukat és a nyilvánossággal történő kommunikációt természetesen mindig az egyiptomi hatóságokkal egyeztetve végzik
Talán ez nem történt meg, talán valami egészen más indokolja a hűvös fogadtatást, egyszer csak kiderül.
(Kiemelt kép: KHALED DESOUKI / AFP)
