Tudomány

Megoldották a legvisszataszítóbb vulkán rejtélyét

2006 májusában egy különös kitörés történt Jáva szigetén. A Lusi nevű vulkán érdekessége az, hogy nem lávát lövell magából, hanem kénben gazdag iszapot. 11 évvel az aktivitás kezdete után a sárfolyam még nem állt meg, az iszaptenger már 10 kilométer széles.

Az Oslói Egyetem munkatársainak Journal of Geophysical Research: Solid Earth folyóiratban megjelent új tanulmánya most végre megoldhatja a rejtélyt, hogy mi okozza a Lusi aktivitását – számol be az IFLScience. Annak ellenére, hogy a vulkán nem egy hagyományos tűzhányó, mégis úgy tűnik, hogy egy mélyben fekvő magmakamra áll a kitörések hátterében.

A szeizmikus képalkotóval végzett vizsgálat összetett repedéssorozatot azonosított a Lusi és a 15 kilométerre található páros rétegvulkán, az Arjuno-Welirang között. Bár a sárvulkán kénes gázához hasonló kigőzölgéseket korábban felfedeztek már az Arjuno-Welirangnál is, eddig nem sikerült bizonyítani, hogy a két rendszer kapcsolatban áll egymással.

A szakértők szerint a Lusi alatt található magma valósággal megfőzte a szerves anyagokkal teli üledékrétegeket. A folyamat hatására nagy mennyiségű gáz szabadult fel, amely beragadt a felszín alatt. Idővel a nyomás akkora lett, hogy egy távoli földrengés, vagy egy nem megfelelően elvégzett fúrás hatására megnyíltak a repedések.

A kitörés elég messze volt a magmatikus rendszertől ahhoz, hogy olvadt kőzetanyag helyett forró sár kerüljön a felszínre.

Mikor a Lusi a legaktívabb volt, napi 180 000 köbméter iszapot bocsátott ki magából. A vulkán miatt 60 000 otthon vált lakhatatlanná, és többen életüket vesztették, ezzel a Lusi lett minden idők legpusztítóbb sárvulkánja.

Mivel a Lusi alatti hőforrás állandó, a sár folyamatosan melegszik, így pedig a kitörések sem szűnnek meg. A hatalmas iszapár egyes házakat már 40 méter vastagon borít el. A megfőtt szerves anyagokban és kénben gazdag bűzös sárfolyama miatt nem véletlenül tartják a Lusit a legvisszataszítóbb vulkánnak.

Az új adatok ellenére a Lusi továbbra is rejtélyes marad, hiszen a kutatók még mindig nem tudják, hogy pontosan milyen típusú képződmény is lehet. Az iszapvulkánok általában jóval kisebbek, és gyakran nem forralás, hanem nyomás hatására lövellik ki a sarat.

Az indonéziai vulkán egy hibrid, ugyanis egyszerre iszapvulkán és hidrotermális rendszer – a forró víz olyan kürtőket alakít ki, melyeket normál esetben a tenger fenekén lehet látni. Felépítése és viselkedése miatt ugyanakkor inkább egy gejzírre hasonlít, igaz, messze nem olyan csodálatos, mint izlandi rokonai.

(Kiemelt kép: YouTube/American Geophysical Union)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik