Tudomány

Elképesztő, ahogy ez a légy ontja belénk a kórokozókat

24.hu
24.hu

2017. 09. 24. 16:05

A tudósok számára sem ismert, mire való a cecelégy tökéletes arzenáljának egy-egy eleme.
Korábban a témában:

A cecelegyet és az általa terjesztett halálos álomkórt régóta ismeri a tudomány, világos az is, hogy a kórokozó a vérszívó rovar nyálával jut emberbe, állatba. Nagyteljesítményű elektronmikrószkóppal készített felvételekből most az is kiderült, miként képes ez a kis állat átdöfni a vastag bőrt is, hogy eljusson a véredényekig.

Az arzenál

Szájszervén éles fogak, reszelőszerű képződmények sorakoznak, amelyekkel pillanatok alatt felkarcolja, felkaparja a bőrt.

Wendy Gibson and Maggie Gamble/Lori Peacock and Gini Tilly/Wolfson Bioimaging Facility

Ezután véralvadásgátlót tartalmazó nyálat fecskendez a sebbe, és betolja szívókáját, megkezdi a vérszívást. A kutatók korábban sima falúnak, szószálszerűnek hitték ezt a szervet, ám most kiderült: egészen bonyolult struktúrák „díszítik”. Hogy miért, azt még homály fedi. Más vérszívóknak, például a szúnyogoknak nincs szükségük ilyesmire.

Wendy Gibson and Maggie Gamble/Lori Peacock and Gini Tilly/Wolfson Bioimaging Facility

Álomkór

Az álomkórt egy egysejtű parazita, a tripanoszóma okozza, amely beteg ember vagy állat vérével kerül a légy szervezetébe, majd a következő csípéssel – a rovar nyálával – kerül újabb emberbe. A betegség az agyvelő- agyhártyagyulladás kórképét mutatja. Maga a csípés nem jár fájdalommal, de néhány nap múlva bőrpír, fájdalmas duzzanat jelenik meg a nyomán.

  • A betegség első fázisában magas láz, fejfájás, verejtékezés jelentkezik.
  • A második fázisban a paraziták a központi idegrendszert támadják, kialakul az álomkór tipikus tünetegyüttese: érzészavarok, személyiségváltozás, közönyösség, aluszékonyság, bénulások, hangulatingadozások. Ezzel párhuzamosan szívizomgyulladás jöhet létre.
  • Kezelés nélkül hat hónapon belül halállal végződik.
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.