Nagy felháborodást váltott ki, amikor Michel Temer, Brazília elnöke bejelentette: a kormányt engedélyt ad a bányászati vállalatoknak, hogy feltérképezzék azt a 46 000 négyzetkilométeres természetvédelmi övezetet, amely Amapá és Pará államok területén fekszik. Az érintett régió nem csupán vadvilága miatt jelentős, a térségben őslakosok is élnek. A helyi ipari beruházások minden bizonnyal katasztrofális következményekkel jártak volna.
Nem meglepő módon a lépést nem csak a környezetvédők, hanem a szenátorok egy része is ellenezte. Az egyik képviselő egyenesen azt mondta, ez a legnagyobb támadás, amely az elmúlt 50 év során az Amazonas-medencét érte. A közelmúltban azonban a szövetségi bíróság úgy döntött, fel kell függeszteni az elnöki rendeletet.
2016-ban szakértők egy csoportja bejelentette, hogy az érintett terület közelében, az Amazonas deltájában egy hatalmas, mintegy 1000 négyzetkilométeres korallzátonyt találtak. A kutatók már akkor felhívták a figyelmet, hogy az olajmezők feltérképezése súlyosan fenyegeti az elmúlt évek egyik legnagyobb felfedezését.
A korallzátony ugyanis épp egy hatalmas olajlelőhelynél fekszik, melyre egy francia cég, a Total is szemet vetett.
A cég azt állította, hogy az olajkutatás nem veszélyezteti a területet. Úgy tűnik, az IBAMA szakembereit nem sikerült meggyőzniük.
Suely Araújo, az IBAMA elnöke szerint az olajkiáramlási modell például nem hagy kétséget afelől, hogy a fúrás hatással lenne a korallzátonyra és a tengeri biodiverzitásra.
Egyelőre tehát mind az őserdő, mind a zátony biztonságban van. Bár Brazília gazdasági fejlődése és az ország lenyűgöző természeti kincseinek megóvása egyaránt fontos, úgy tűnik, a környezetvédelem egyre lényegesebbé válik.
