Mark Jacobson, a Stanford Egyetem munkatársa kollégáival olyan ütemterveket dolgozott ki a világ bizonyos országai számára, melyekkel nullára csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Eredményeikről a Joule folyóiratban számoltak be.
A szakértő azt mondta, a légszennyezés miatt évente 4-7 millióan halnak meg, és több százmillióan válnak beteggé, a zéró kibocsátással azonban orvosolni lehetne a helyzetet. A kutató hozzátette, 2030-ra 80, 2050-re pedig 100 százalékos átállással elkerülhetnénk, hogy a bolygó átlaghőmérséklete az iparosodás előtti állapotokhoz képest 1,5 Celsius-foknál többel nőjön – így betarthatnánk a párizsi klímaegyezmény fő célját.
A fosszilis energiaforrások mennyiségének csökkenésével idővel az áruk is emelkedne, ennek hatására pedig gazdasági, társadalmi és politikai instabilitás alakulna ki. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése tehát több szempontból is fontos feladat.
A szakértők új ütemterveiket azon 139 országnak dolgozták ki, melyeknek energiarendszeréről elegendő adat állt rendelkezésre. A csapat olyan jövőt írt le, melyben az egész energiaszektorban villamosenergiát és már ismert technológiákat alkalmaznak; az energiaszükséglet különböző tényezők miatt alacsonyabb; illetve csak víz-, szél- és napenergiát használnak.
Az ütemtervek így nem a biztos jövőt festik le, csupán javaslatot tesznek az egyes államok számára a klímaváltozás, a légszennyezés és az energiabiztonsági problémák elkerülésére.
Nem azt mondjuk, hogy egyetlen mód van a megvalósításra, de egy forgatókönyv irányt ad az embereknek
– mondta Jacobson. A kutató hozzátette, az egyéneknek és a kormányoknak mind lehetőségük van a szénmentes gazdaság elérésére.
Mark Delucchi, a csapat tagja szerint a zéró kibocsátás előnyei lényeges többletköltség nélkül is hozzáférhetőek, éppen ezért minél hamarabb be kell vezetni a víz-, szén- és napenergia teljes körű használatát.
A szakértők a leírt jövőből kizárták az atom-, a bio- és a szénbefogással és -tárolással egybekötött szénenergia alkalmazását. A kutatók ugyanis úgy vélik, hogy a mai módszerek közül a víz-, a szél- és a napenergia jár a legtöbb haszonnal és a legkevesebb kockázattal.
