Tudomány

Kár volt Szent Istvánt megtámadni

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2017. 07. 11. 16:50

A büszke császári seregnek csak roncsai tértek haza a Magyar Királyságból 1030-ban, a császár Bécset is veszni hagyta.Történelmi győzelem volt klasszikus értelemben vett ütközet nélkül.
Korábban a témában:

Az augsburgi csata után egyértelművé vált, hogy a nyugati szomszéd I. Ottó trónra lépésével megerősödött, egységessé vált, a Magyar Nagyfejedelemség megszüntette hadjáratait abba az irányba. Itthon is változások történtek, aki ismeri az István, a király című rockoperát tudja jól, a főhatalmat “ősi jog szerint” Árpád legidősebb férfi leszármazottja viselte.

Taksonyt nagyfejedelmet mégis fia, Géza követte: nem tudjuk, hogy és milyen áron érték ezt el, de erős külső és belső szövetségesek nélkül nyilvánvalóan nem ment volna. Ezért feltételezhetjük, hogy már ekkor megindult a német kapcsolatok fejlesztése, ami Szent István házasságával érte el akkori tetőpontját.

Gizella királyné a későbbi német-római császár, II. Henrik testvére volt, a német uralkodóház gyakorlatilag legértékesebb tagját küldte a magyar udvarba. Ő maga volt a biztosíték a két állam jó kapcsolatára és István trónjának sérthetetlenségére – itt írtunk róla bővebben.

A császár szemet vetett Magyarországra

Tudjuk, hogy a német szomszéd mindent meg is tett első királyunk sikerének, a keresztény állam és kultúra megerősödésének érdekében. Egészen 1024-ig, amikor minden egy csapásra megváltozott.

Meghalt II. Henrik, Gizella bátyja, István sógora, ezzel kihalt a Szász-dinasztia, a Német-Római Birodalom élére pedig II. Konrád került a Száli-házból.

Ő pedig inkább az erőszak híve volt, fegyverrel akarta megvalósítani az egyetemes keresztény császárság eszményét.

Megbuktatta a Velencét vezető Orseolókat, megtámadta a cseheket majd a lengyeleket – idő kérdése volt, mikor akarja “hűbéri jogait” a Magyar Királyságra is kiterjeszteni. A támadást több éves feszült viszony előzte meg, a casus bellit valószínűleg határvillongások szolgáltatták.

Kicsinálták saját magukat

A nyugati magyar gyepű a németek által vitatott területnek számított, ahol a bajor herceg nagyarányú telepítésbe fogott. A jövevények elűzték a magyar birtokosokat, ezt meg nyilván ők nem hagyhatták: portyák indultak német területre. A császár ezen felháborodott, és 1030-ban haddal indult Magyarország ellen. Az viszont tény, a magyar és a német források is azt írják, a háborút Konrád provokálta ki.

A birodalmi sereg 1030. június 11-én lépett a Magyar Királyság területére, a Dunántúlon haladt a Rába felé, miközben Konrád hűbérese, a cseh fejedelem fia a Duna másik partján haladva elfoglalta Pozsonyt.

II. Konrád (középen) egy miniatúrán (Wikipedia)

István a felégetett föld taktikáját alkalmazva hátrált, engedte őket mind előrébb. A németek már Győrig jutva kimerültek, míg átszenvedték magukat az erdős, mocsaras területen, de a folytatás sem volt könnyebb.

A Duna mentén haladva, pontosabban vánszorogva Esztergom alá már egy szétzilált, züllött, éhező hadsereg érkezett. Ekkor döntött úgy Konrád, hogy elég volt, csata nélkül feladja a hadjáratot és sarkon fordult.

Katonaság nélkül ment haza

Ekkor léptek színre a magyar harcosok, szűnni nem akaró rajtaütésekkel ütötték, verték, gyilkolták a menekülő ellenséget. A fényes császári hadnak csak a roncsai tértek haza, az Altaichi Évkönyv szűkszavú beszámolója:

Magyarországról katonaság nélkül és minden eredmény nélkül tért vissza [II. Konrád] azért, mert a sereget az éhínség gyötörte; a magyarok Bécset is elfoglalták.

Igen, a magyarok nem álltak meg a határnál, betörtek német területre egészen addig, míg Henrik bajor herceg, Konrád fia közbe nem lépett: a Lajta és a Fischa között húzódó terület átengedésével békét nyert Istvántól. Nem túl nagy terület, de a győzelem jelentősége hatalmas volt: a Magyar Királyság a térségben egyedülálló módon meg tudta őrizni önállóságát. Konrád többé nem is próbálkozott Szent István államával.

Isten hírnöke megtévesztette az ellenséget

Érdekes, ahogy Hartvik püspök, Szent István legendájának szerzője megemlékezik a német támadásról. Ő is a német “agressziót” emeli ki, a döntő csata nélküli győzelmet pedig egyértelműen isteni közbelépésnek tekint, amiért Szent István kedves volt az Úr szemében. Konrád tehát:

… a béke nyugalmát megtörve, egész Németország csapatait egyesítve ellenségként próbált rátörni Pannónia határaira. Tanácsot tartott ellene a király a püspökökkel és a főemberekkel, s a haza védelmére egész Magyarország fegyvereseit összevonta.

Előbb azonban Szűz Máriához fordult:

Ha kedved telik benne, világnak úrnője, hogy örökséged e részét ellenség pusztítsa, s a kereszténység zsenge ültetvényét irtsa, kérve kérlek, ne róják fel az én renyheségemnek, hanem inkább akaratod rendelésének. Ha a pásztor bűnös, érdem szerint ő maga lakoljon, kérlek, ártatlan juhokat dühöd ne sújtson.

Ezek után seregével megindult az ellenség fogadására. Ezekben a percekben viszont a német tábor minden egyes vezérénél küldönc jelentkezett, és átadta a császár parancsát: visszavonulni! A hátrálást meglátva István földre borulva adott hálát, Konrád pedig zavartan kérdezte a parancsnokokat, mi történt. Először dühbe gurult, hiszen ő ilyen értelmű utasítást sem hírnökök útján, sem másképp nem küldött senkinek! Aztán rájött, mi történt:

Vezéreit Isten küldötte látogatta meg a hamis paranccsal. Isten akaratával pedig nem mert szembeszállni, folytatta a visszavonulást, és a későbbekben is tartózkodott Magyarország megtámadásától, mert

“visszatartotta az Örök Bíró félelme”.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2014. március 27.
Vancsura István, a NAV megszüntetett Kiemelt Ügyek Igazgatósága RAPID ellenőrzési főosztályának volt vezetője (j) és Horváth András, volt adóhivatali dolgozó a Levegő Munkacsoport Áfabotrány: kitálal egy volt NAV-vezető címmel tartott sajtótájékoztatóján Budapesten a MagNet Házban 2014. március 27-én.
MTI Fotó: Soós Lajos

Az ember, aki legyűrte a NAV-ot és a NER-t

Kommentek

Migrants make their way through the countryside after they crossed the Hungarian-Croatian border near the village of Zakany in Hungary to continue their trip to north on October 16, 2015. Hungary said it will shut its border with Croatia at midnight, closing a major entry point for migrants bound for northern Europe, weeks after a similar move on its Serbian frontier triggered clashes with refugees.    AFP PHOTO / HANNA SONIA / AFP PHOTO / HANNA SONIA
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.