A Global Drug Survey egy évenként elvégzett, kábítószerekre vonatkozó globális felmérés, melyben idén 50 ország 120 000 lakosát vizsgálták. Az analízis célja, hogy felfedje, milyen drogtípusokat fogyasztottak az emberek az adott évben, milyen gyakran éltek a szerekkel, miért használták őket, illetve, hogy milyen hatással voltak a drogok a fogyasztókra.
Bár a felmérés nem száz százalékig megbízható, hiszen a válaszadóknak rendkívül pontosan és őszintén kellett válaszolniuk a kérdésekre, az eredmények így is igen érdekesek.
A vizsgálat esetében a “biztonság” azt jelenti, hogy a droghasználat után a fogyasztónak nem volt szüksége sürgős orvosi kezelésre.
Csupán a szerhasználók 0,2 százaléka számolt be arról, hogy a gombák fogyasztása után orvosi ellátásra szorult volna. Az esetlegesen előforduló rossz tripeket rendszerint a rosszul megválasztott gombák okozták. Összehasonlításképp: az MDMA, az LSD és a kokain használata után az embereknek ötször nagyobb arányban igényeltek kezelést.
A legveszélyesebb kábítószer egyébként a metamfetamin volt, a fogyasztók 8,2 százaléka szorult ellátásra a használata után. A szintetikus kannabisz (2,2 százalék), illetve az alkohol (1,4 százalék) a második és harmadik legártalmasabb volt. A vizsgálat csak közvetlen problémákkal foglalkozott, a másoknak okozott károkkal nem számolt.
Nem ez volt az első kutatás, amely a legveszélyesebb drogok közé sorolta az alkoholt. Egy 2015-ös átfogó vizsgálat arra mutatott rá, hogy az alkohol nem csak a fogyasztót, de annak környezetét is súlyosan károsítja, így messze az egyik legrombolóbb szer. Ugyanezen felmérés szerint a hallucinogén gombák jóval biztonságosabbak.
Az új vizsgálat az egyes drogok popularitását is elemezte. Kiderült, hogy a válaszadók 99 százaléka az alkoholt, 78 százaléka a kannabiszt, 63 százaléka pedig a dohányzást is kipróbálta már élete során. Az illegális szerek közül a dohánnyal szívott marihuána (55 százalék) és az MDMA (34 százalék) voltak a legnépszerűbbek. A legkevesebb ember által kipróbált drog a mefedron volt, ezt az alanyok 1,9 százaléka használta már.
Mivel a felmérésben az országok nem azonos arányban vettek részt, és az alanyok származása és végzettsége sem volt túl változatos – a résztvevők közel 90 százaléka fehér, 50 százaléka pedig diplomás volt -, nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. A kutatás nem kifejezetten pontos a teljes populációra vonatkozóan.
