Az eltelt 1700 sol, azaz marsi nap során a jármű valamivel több mint 16 kilométert tett meg a marsi terepen – egy efféle szerkezettől ez igen szép teljesítmény. Ezen időszak alatt a helyi felszínformálódásról, így például a szél építő és romboló erejéről, valamint az egykori vízmozgások hatásairól gyűjtött információkat. Az elmúlt hetekben a Curiosity egyedi sziklákat és a szélnek köszönhetően folyamatosan átalakuló homokfodrokat vizsgált meg, emellett a Phoboszról, a vörös bolygó egyik holdjáról is közölt képeket.
Bár a marsjáró küldetését eredetileg két évesre tervezték, már többször meghosszabbították kalandját. Jelen állás szerint az eszköz 2018 szeptemberéig utazgat majd az égitesten.
A sérülése sem akadályozza
A szerkezet az elmúlt pár hét során egy marsjáróhoz képest nagy utat tett meg. Az 1686. solon örökítette meg azokat a fodrokat, melyek a NASA szakértői szerint jóval nagyobbak és sötétebbek a Marson korábban látott képződményeknél, a Bagnold-dűnéknél.
A kép előterében látható két szikla, a Newport-párkány és a Cukorsüveg-hegy voltak a Curiosity aznapi mintavételének célpontjai. A szerkezet a formációk szemcseméretét, eloszlását és rétegződését elemezte. Ezek a vizsgálatok segítenek a tudósoknak a helyi geológia történetének megértésében.
Az 1687. napon a Curiosity a fodrokon ücsörögve belekezdett a képalkotásba és az adatgyűjtésbe. A szerkezet nem csak a látható hullámhosszokon készített felvételeket, hanem olyan speciális tartományokban is, melyekkel azonosítani tudta a talajban található vastartalmú anyagokat. Az elemzések célpontja a Cobbosseecontee-tó becenevet viseli.
A jármű az itt eltöltött éjszakák alatt rendszeresen megörökítette a dűnéket, hogy a szakértők megfigyelhessék, miként alakulnak át. Michelle Minitti, a NASA kutatója szerint ezzel felmérhetik, hogy mennyiben változik a légmozgások iránya és aktivitása a Bagnold-dűnék utáni régióban.
Az 1688. és 1690. sol többek közt az először 2013-ban megsérült kerekek vizsgálatával telt. Négy évvel ezelőtt az okozott problémát, hogy a helyi törmelék a vártnál jóval gyorsabban kezdett el felhalmozódni a kerekeken, súlyosan károsítva azokat. A NASA szakértői akkor arra jutottak, hogy a lágyabb talajon történő közlekedés orvosolhatja a problémát.
Idén márciusban a kutatók hatalmas repedéseket fedeztek fel a futófelületeken. Szerencsére ez sem gátolta a járművet abban, hogy folytassa küldetését. A közelmúltban azt is fel tudta mérni, hogy milyen anyagok kerültek be a kerekek belsejébe.
A Curiosity ezután ismét útra kelt, de hamar meg is állt, hogy alaposabban szemügyre vegyen néhány figyelemreméltó sziklát. A szerkezet a felvételek elkészítése mellett a szükséges kémiai analíziseket is lefuttatta. A marsjáró ezen a helyen rögzítette azt a képet is, melyen jól látható, milyen rossz állapotban vannak kerekei.
A következő marsi napon a helyi kőzetek tanulmányozása mellett az eszköz az égre is felnézett, hogy megvizsgálja a Phoboszt és újabb adatokat gyűjtsön annak pályájáról. Az 1693-94. solokon további felméréseket végzett ezen a ponton, az alapkőzet analízise mellett az atmoszféraelemzésre is volt ideje.
Az 1395. solon a Curiosity ismét elindult, hogy feljebb kapaszkodjon az Aeolis Mons oldalán. A 4-6 fokos emelkedőn az elmúlt napok során újabb érdekes felszíni formációkat azonosított, illetve további kémiai vizsgálatokat végzett.
A NASA szakértői jelenleg úgy tervezik, hogy 2018. szeptember 2-áig hosszabbítják meg a szerkezet küldetését. Remélhetőleg az elkövetkező szűk másfél év alatt újabb értékes információkkal szolgál majd.
