A Noah Snyder-Mackler, a Duke Egyetem kutatójának vezető szerzősége alatt megjelent tanulmány egy régóta vitatott, de nehezen elemezhető kérdést jár körül: vajon a társadalmi helyzet önmagában eredményez-e negatív biológiai elváltozásokkal?
Steve Cole, az UCLA szakértője szerint évek óta tudott, hogy az emberek gazdasági-társadalmi státusza komoly hatással van a várható életkorukra. Ez az összefüggés sok esetben akkor is fennáll, ha a rosszabb szociális helyzetben lévő személy részesül olyan, az egészsége szempontjából fontos tényezőkben, mint amilyen az orvosi ellátás, vagy a tiszta ivóvíz. Az ok-okozati összefüggést ugyanakkor nehéz feltárni.
Az új tanulmány viszont meglehetősen pontos képet fest.
Ahhoz, hogy a szakértők megvizsgálják az összefüggést, az emberhez hasonló szociális lényeket, a rhesusmajmokat figyelték meg. A főként a Duke Egyetemről érkező kutatók a Yerkes Nemzeti Főemlőskutató Központ Lawrenceville-i állomásán vizsgálták meg a 45 nőstényt.
A szakértők öt csoportba osztották a majmokat. Az egyedeket egyesével adták a közösségekhez, úgy, hogy az egyes csoportokban az első példány mindig a legidősebb legyen. A kutatók megfigyelték, hogy az újonnan érkezők a minitársadalmakban mindig a hierarchia legaljára kerültek.
A csoportok egy évig működtek, ezen időszak alatt a kutatók folyamatosan elemezték a majmok viselkedését, illetve időnként vérmintát is vettek tőlük, hogy megvizsgálják a sejti- és génbeli aktivitásnál jelentkező változásokat.
Ezután a kutatók átrendezték a közösségeket, immár úgy, hogy egy-egy csoportba a korábban azonos szociális státusszal bíró egyedek kerüljenek. A csoportok idővel kialakították a maguk hierarchiáját, a szakértők pedig a korábbihoz hasonlóan megvizsgálták a nőstényeket.
Az elemzések alapján egyértelműen kiderült, hogy melyik élőlény milyen szerepet tölt be saját csoportjában. Míg a ranglétra tetején elhelyezkedő alfa-nősténnyel senki sem packázott, addig a hierarchiában lejjebb található majmok egyre több zaklatásnak voltak kitéve – sőt, ezek az állatok sok esetben partnert sem találtak, hogy együtt feldolgozzák a sérelmeket. A rosszabb helyzetben lévő nőstények kevesebb ápolási tevékenységben vettek részt, ez pedig tovább rontotta a szociális kapcsolataikat és a fizikai állapotukat.
A rossz társadalmi státusz azonban nem csak a viselkedésen mutatkozott meg. Az alacsonyabb helyzetben lévő majmok immunsejtjei rosszabb arányban voltak megtalálhatóak a vérkeringésükben, sőt, sok esetben ezen sejtek génaktivitása sem volt megfelelő. Ezek az elváltozások olyan gyulladásra emlékeztető tünetet eredményeztek, melyek gyakran vezetnek olyan krónikus betegségekhez, mint amilyen az Alzheimer-kór, az áttétes rák vagy a szív- és érrendszeri betegségek.
A majmokból begyűjtött sejtminták egy baktériumnak kitett fertőzésre is igen eltérően reagáltak, aszerint, hogy az érintett élőlény milyen szerepet töltött be saját csoportjában. Összességében az mondható el, hogy a társadalmi státusz a fizikai egészségre is komoly hatással van.
A szakértők szerint a helyzet hasonló lehet az emberek esetében is. A kontroll és a szociális támogatás hiánya, valamint a kilátástalanság és a frusztráció mind stresszel összefüggésbe hozható betegségekhez vezetnek.
(Via: Science News)
