Óraátállítás: két hétig szenvedünk, mint a kutya

Az ember biológiai lény, nem is gondolnánk, testünk belső folyamati milyen nagymértékben függnek a 24 órás periódusoktól, a fény és sötétség viszonyától – erről írtunk cikkünk előző részében. Szervezetünk idővel képes alkalmazkodni, de ha folyton kizökkentjük a ritmusból, annak következményei vannak, időbe kerül, mire újra magára talál. Nem kell sok, az évente két alkalommal elvégzett óraátállításnak is jól érezhető negatív hatásai vannak.

Ezekről kérdeztük Bárdos György biológust, az ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet egyetemi tanárát.

Nem jó, ha variáljuk a 0 pontot

Az emberi agy képes “mérni az időt”, valóban létezik az a bizonyos belső óra: egy kifejezetten óramechanizmusként működő idegsejt-csoport felelős érte. Emellett szervezetünk képes ráállni egy bizonyos ritmusra, ami pedig tanulható.

Ha például minden nap reggel hétkor kelünk, egy idő után már a vekker megszólalása előtt kipattan a szemünk, vagy ha mindig délben ebédelünk, 12:00 körül még akkor is megkordul a gyomrunk, ha épp nem is gondoltunk ételre.

Így természetes, sőt ez a ritmus az egészség egyik záloga. Az óraátállítás viszont megzavarja a tanult biológiai ritmust, aminek fiziológiai következményei vannak. A napi 24 órás periódusban szervezetünknek kell egy “0 pont”, ami köré felépítheti a harmóniát. Az óraátállítás ezt a 0 pontot helyezi át, megtöri a kialakult rendet – magyarázza a professzor.

Mindenki szenved tőle

Van, akinek egy hét, másnak akár kettő vagy akár egy hónap kell, mire szervezete újra rátalál a maga ütemére. Egyénfüggő, hogy kit mennyire visel meg az átállás, de az biztos, mindenki szenved tőle.

Álmosság, fáradékonyság lesz úrrá az emberen, nem a megszokott időben fekszik le, ezért nehezen tud elaludni. Fejfájás, szívritmuszavarok, szorongás léphet fel, akár emésztési zavarok is keseríthetik életünket. Sőt, megnő a betegségek iránti fogékonyság, ezekben a napokban, hetekben könnyebben gyűjthetünk be náthát, egyéb vírusos megbetegedést.

Nehezebben megy az ébredés, szétesik a reggeli rutin, óraátállítás után sokan késnek a munkahelyükről – nem ők tehetnek róla. Ilyen szempontból viszont idén szerencsések vagyunk, hiszen a hétfő és a kedd is még munkaszüneti nap lesz.

Most a pacsirtaembereknek lesz rosszabb

A pacsirta típusú ember korán kel, napközben nagyon aktív, de este hamar elálmosodik, korán lefekszik aludni. Őt a mostani óraátállítás viseli meg jobban: este nyolc lenne, nagyon álmos, de az óra még csak hetet mutat, mégsem fekhet le… A későn kelő, ám este, éjjel nagyon aktív bagoly típus pont fordítva van vele, őt a nyári átállás készíti ki jobban, amikor “egy órával kevesebbet alhat”.

A tünetek enyhítésére a legjobb módszer, ha felkészülünk, előre trenírozzuk szervezetünket a változásra, és az óraátállítás közeledtével naponta kicsit korábban fekszünk vagy kelünk. Ehhez most már nyilván késő, de nincs minden veszve.

A következő napokban mozogjunk kicsit többet, menjünk a szabadba. Este pedig fizikai aktivitással pörgessük fel magunkat: kis sport, és az ember már nem is akar bezuhanni az ágyba. Ugyanígy reggel egy hideg zuhany, arcmosás, kis mozgás segít felébredni.

Jó hír viszont, hogy az évi kétszeri óraátállításnak nincsenek hosszú távú következményei az egészségre, a szervezet általában 1-2 hét alatt átáll, és minden megy tovább a normál kerékvágásban – nyugtat meg Bárdos György.