A mesterséges intelligencia (MI), annak lehetőségei, de főleg veszélyei egyre több témázásra adnak lehetőséget a tudósoknak. Stephen Hawking is szívesen elmélkedik az MI kapcsán: legutóbb például egy szókimondó előadást tartott a Cambridge-i Egyetem által, a mesterséges intelligencia kutatására alapított Leverhulem Center megnyitóján.
A professzor meglehetősen kritikus azzal kapcsolatban is, hogy a szakemberek mivel töltik az idejüket, és miből próbának meg új ismeretekhez jutni. Hawking szerint
rengeteg időt töltünk el a történelem tanulmányozásával, ami, lássuk be, főként a butaság története.
Mindebben pedig az a „legszebb”, hogy a múltban elkövetett hibák vizsgálata során ugyanazokat a baklövéseket követjük el újra és újra. Ebből következik, hogy a lehető legjobb döntést hozzuk akkor, amikor a jövő intelligenciájának kutatására fordítunk pénzt és a szakemberek tudását.
Hawking nem először nyilatkozott az MI jelenségről. Csatlakozott például ahhoz a nyílt levélhez is, amely a kormányok figyelmét hívja fel az autonóm, katonai rendszerek veszélyeire, amelyek a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése miatt az emberiség vesztét is okozhatják a jövőben.
Lehetetlen megjósolni, hova vezet az, ha a saját elménket is a mesterséges intelligenciára bízzuk. A technológiai forradalom ezen eszközével helyrehozhatjuk azokat a károkat, amelyeket a természettel tettünk – élen az iparosodással. És egészen biztos, hogy képesek leszünk felszámolni a betegségeket, illetve a szegénységet is.
A Leverhulme Center of the Future of Intelligence intézet több mint 12 millió dollár (kb. 3,5 milliárd forint) támogatást kapott arra a célra, hogy az ott dolgozó szakemberek (köztük Stephen Hawkinggal) olyan projekteket futtassanak, amelyekkel megérthetjük a mesterséges intelligencia működését, egyben minimalizálhatjuk az abban rejlő veszélyforrásokat.
