A 30 futballpálya-méretű, 4450 panelből összeszerelt teleszkóp a délnyugat-kínai Kujcsou tartományban, egy Pingtang megyei karsztvölgyben épült fel 1,2 milliárd jüanból (51,2 milliárd forintból). A beruházás 2011-ben kezdődött, 17 évvel azután, hogy kínai csillagászok a létrehozását javasolták. A tányér utolsó háromszögletű darabját július 3-án illesztették a helyére.
Méreteit és teljesítményét tekintve a FAST felülmúlja az eddig legnagyobb, 305 méter átmérőjű parabolatükörrel rendelkező Puerto Ricó-i Arecibo Obszervatórium rádiótávcsövét, és tízszer olyan érzékeny lesz, mint a Bonn melletti, német-belga határ közelében elhelyezkedő, két síkban szabadon forgatható tükrű rádiótávcső.
A szakemberek szerint a FAST gravitációs hullámok után kutat, távoli csillagok és galaxisok rádiójeleit próbálja észlelni, de figyel esetleges földönkívüli értelmes élet jeleire is.
A távcső legfőbb célja felfedezni az univerzum fejlődésének törvényeit
– jelentette ki a kínai állami tévében Csien Lej, a Kínai Tudományos Akadémia asztronómusa.
A teleszkóp egy nemrég végzett kísérlet során sikerrel vette egy a Földtől 1351 fényévre lévő pulzár (neutroncsillag) rádiójeleit – közölte a kínai tévé.
Az építtető, a Kínai Tudományos Akadémiához tartozó Országos Csillagászati Megfigyelőközpont szerint a távcső a következő 10-20 évben megtarthatja világelsőségét. Technológiájának és anyagainak túlnyomó része kínai fejlesztésű, illetve gyártású.
A kínai szakemberek jelezték, hogy nyitott műhelynek szánják, szívesen látják majd a világ különböző részéből érkező szakembereket. Távösszeköttetéssel is lehet majd vele dolgozni, akár a több mint kétezer kilométerre lévő kínai fővárosból.
A Hszinhua hírügynökség idézett egy amerikai kutatót, aki szerint a FAST “gyorsíthatja, sőt forradalmasíthatja” a kutatást az esetleges földönkívüli élet után. (MTI)
