Az idei a harmadik tanév, amikor az általános iskolás gyerekek boldogságórákon vehetnek részt az intézményekben. A programot a Jobb Veled a Világ Alapítvány indította, eddig országos szinten több mint 1500 pedagógus, és 6000 gyerek vett részt benne.
A közelmúltban pedig az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriuma tudományosan is kimutatta, hogy a boldogságóráknak fejlesztő hatása van a tanulók kreativitására szociális és érzelmi intelligenciájára. És ami még nagyon fontos: egzakt módon nyert igazolást, hogy a boldogság megteremtésének sokféle stratégiája tanulható, tanítható, akárcsak a matek és a töri.
Nézzen be egy boldogságórába!
Milyen is egy boldogságóra? Idén júniusban Belicza Bea és Petkó Gergely Ricsi Veszprémben látogatott meg egy órát:
Fentiekből világosan látszik, hogy a boldogság oktatása korántsem a boldogság, optimizmus mantrázásából áll, mint ahogy sokan gondolnák a boldogságóra szó hallatán. A tudományos háttérről Oláh Attila professzort, az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriumának vezetőjét kérdeztük.
Boldogságunk 3 szintje
Nyilvánvaló, hogy érzéseket az iskolában nem lehet tanítani, sem tanulni. A boldogságórán a gyerekek azt gyakorolják, hogyan hozhatják magukat pozitív lelkiállapotba, azaz a pozitív élmények elérésének és feldolgozásának technikáját ismerik meg.
A boldogságórák fókuszában a pozitív élményállapotok elérését, fenntartását és a boldogság pillanatainak a meghosszabbítását lehetővé tevő stratégiák elsajátítása áll: az optimizmus, a hála kifejezés, a jó cselekedetek, az empátia, a megbocsátás, az apró örömök élvezetének, a negatív állapotokkal való megküzdésnek gyakorlásával. Kiemelkedően fontosak az együttérzést és az empátiát fejlesztő gyakorlatok, mert a boldogság legfőképp az együtt érző szeretetteljes társas kapcsolatokban terem.
Boldogságteremtő stratégiának nevezzük, amikor mi generálunk olyan helyzeteket, viselkedést, ami boldogsággal tölt el. Ilyen például a hála érzésének kifejezése, ami egy pozitív érzelem, és később felidézve is képesek vagyunk ugyanabba az érzelmi állapotba kerülni. A boldogságfokozás klasszikus példája a gólöröm: amikor a teljesítményből fakadó boldogságra még rápakolunk egy lapáttal.
Hogy érthetőbb legyen, a professzor felvázolja az egyén boldogságszintjét meghatározó képletet. Fele részben az öröklés határozza meg, azaz a jutalmak, a pozitív hatások észlelésére, befogadására velünk született hajlam. Tíz százalékban a helyzet adja, amikor a gyerek kap egy ötöst az iskolában, nyerünk a lottón, összefutunk egy régi, kedves baráttal és hasonlók.
Az optimizmust is kell gyakorolni
Ezt a viselkedést tanulják a gyerekek, az úgynevezett boldogságfokozó stratégiát fejlesztik, de természetesen felnőttek is elsajátíthatják. Munkafüzetek és tanári kézikönyvek segítik az oktatást, ennek során pedig a nebulók 10 alapstratégiával ismerkednek meg. Az egyik a már említett hála, de szerepel például a megbocsátás, a társas kapcsolatok megélése és fejlesztése, de talán a legérdekesebb az optimizmus gyakorlása.
Megint egy példa. Bevásárlóközpontba megyünk autóval: lesz parkolóhely, vagy nem lesz, ezt nem tudjuk befolyásolni, ott és akkor derül ki, amikor megérkeztünk.
Ha valaki úgy fordul be a parkolóba, hogy biztosan talál helyet, akkor valóban észre is veszi a lehetőségeket, rövidesen megállhat. Ha viszont úgy vág neki, hogy úgysem fogok tudni parkolni, az olyan, mintha szemellenzőt viselne. Dühöng, elmegy üres helyek mellett, nem veszi észre, ha valaki épp kiáll, ésatöbbi. Magyarul tehát pozitív hozzáállással nagyobb a siker esélye, mint pesszimistán.
Hosszabb, egészségesebb élet, de nem kell rózsaszín szemüveg
Oláh Attila kiemeli, szó sincs arról, hogy rózsaszínben kellene látni a világot, és ezt oktatnák az iskolában. A lényeg, hogy pozitív elvárásokkal vágjunk neki egy-egy cél elérésének. Gyorsabban és problémamentesebben gyógyul az az ember műtét után, aki már a lábadozások utáni tennivalóin töri a fejét, mint aki azzal van elfoglalva, mi fáj, hol fáj, és mikor fog már végre lábra állni…
A kutatócsoport felméréséből kiderült, hogy a boldogságórákon végzett gyakorlatok ténylegesen, tudományosan bizonyítható módon emelték a pozitív érzelmi kapacitást, ami már rövid távon is széleskörű életmódváltozást eredményezett.
Ha pedig már említettük az egészséget és az élethez való viszonyt: akinek gazdag a megküzdési kapacitása, optimistán áll az élet feladataihoz, az gyorsabban túljut a negatív hatásokon, könnyebben úrrá lesz a stresszen, és minél több pozitív állapotot él meg az ember, annál egészségesebb lesz, és annál tovább él.
Visszatérve pedig az órákra, a program szeptemberben ismét elindult, az iskolák folyamatosan jelentkezhetnek, csatlakozhatnak akár a Boldog Iskola hálózathoz is. És nem csak az országhatárokon belül. Idén például Böjte Csaba, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója is csatlakozott a kezdeményezéshez, így szeptembertől erdélyi gyermekotthonokban is megtanulhatják a gyerekek, hogyan legyenek boldogok.
