A szovjet hatalmi blokkban zajló erjedés, enyhülés az 1980-as évek vége felé már az átlagember számára is jól érezhető folyamat volt. Az események Magyarországon is felgyorsultak, 1989-re szinte követhetetlenné váltak. Megalakult az Ellenzéki Kerekasztal, Kádár János meghalt, Nagy Imrét rehabilitálták.
Május 2-án megkezdődött a vasfüggöny bontása, június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter jelképesen is “átvágta” a határzárat. Nem túlzás azt mondani, ezekben a napokban az egész világ Magyarországra figyelt.
Tömegével érkeztek az NDK-sok
Az NDK-ban elterjedt a pletyka, hogy hazánkon keresztül szabad az út a nyugati világba, keletnémet polgárok tömegei érkeztek, hogy hazánkon és Ausztrián keresztül eljussanak az NSZK-ba. De csalódniuk kellett. A gyakorlatban semmi nem változott, a nyugati határon tűzparancs volt érvényben, és bevezették a mélységi határellenőrzést is.
Az NDK-sok viszont csak jöttek és jöttek, a Német Szövetségi Köztársaság kicsiny budapesti nagykövetségét hamar megtöltötték, a több ezer főre duzzadt tömeget táborokban kellett elhelyezni. Hiába dolgozott megfeszítve a diplomáciai kar, a helyzet a nyár folyamán megoldatlan maradt.
Az első kő a berlini falból
Amikor a határok nélküli Európa gondolatának szellemében három órára jelképesen megnyitották a határt Szentmargitbánya és Sopronkőhida között, több száz keletnémet tört át rajta a szabad élet felé. Összesen körülbelül 600 fő.
Mindez ugyan szimbolikus esemény volt, nem jelentette németek tömegeinek szabadulását, de még a Magyarországon várakozó emberek számára sem hozott változást. Mégis olyan lavinát indított el, ami felgyorsította a német egység létrejöttét, és a szovjet elnyomásból való szabadulást.
A magyar és a német szövetségi kormány tárgyalásai eredményeként pedig Horn Gyula 1989. szeptember 10-én bejelentette a határok ideiglenes megnyitását. Németh Miklós későbbi visszaemlékezése szerint a tárgyalások során Kohl kancellár szeme könnybe lábadt, mikor világossá vált számára, hazánk tényleg a németek kiengedését tervezi.
Örök hála
Az első három nap 12 ezer keletnémet kelt át Ausztriába, számuk november végéig már 60-70 ezerre emelkedett. A Páneurópai Piknik 20. évfordulóján, 2009-ben a hazánkba látogató Angela Merkel azt mondta, a magyarok bátorsága akkor szárnyakat adott a németeknek is. Úgy fogalmazott:
A történelem egyes emberek kis, de bátor lépéseiből áll. Ami itt történt, az már egy darab történelem. Németország és a német emberek soha nem fogják elfelejteni, amit Magyarország tett azért, hogy ma mindannyian szabadságban élhetünk.
