Van pár munka a világon, amit az ember egy kis (ok, hatalmas) irigységgel figyel. Ilyen mondjuk a trópusi luxus szállások tartós tesztelése, a madárhangok gyűjtése, vagy a jövő kutatása, amiért a Google még fizet is. Ray Kurzweil a legismertebb ilyen figura, aki tudós, feltaláló, író, és nem mellesleg azon is elég sokat agyal, hogy 20-30-40 éven belül mi lesz az emberiséggel, a technológiák merre fejlődnek, vagyis túléljük-e magunkat, vagy 2050-re egy elszenesedett bolygót hagyunk csak magunk után.
A 68 éves Kurzweil legutóbb a Postback konferencián mondott fontosakat, nézzük is, hogy melyek a legfontosabb állítási.
1. Nem a világ lett rosszabb, hanem mi tudunk róla egyre többet
Az első megállapítás trükkös, mert egy kicsit megnyugtatja az ember lelkiismeretét, pedig lehet, hogy nem kéne. Annyi erőszak, halál, katasztrófa ömlik ránk a médiából, amiből joggal hihetjük, hogy a világ végérvényesen elromlott. Pedig ez egyáltalán nincs így,
mindössze annyi történik, hogy mindenről pillanatok alatt tudomást szerzünk.
Ha egy évszázaddal korábban egy komplett szomszédos falut, vagy akár tartományt eltöröltek volna a föld felszínéről, még csak nem is hallottunk volna róla. A modern, információ alapú világ ezt soha többé nem teszi lehetővé.
2. Emberi genetika=szoftver programozás
Érdemes az emberi DNS-re úgy gondolni, mint egy adatokkal, információval teli, de elavult szoftverre. Sokáig a tanulmányozásával, feltérképezésével voltunk elfoglalva, de hamarosan jön az idő, amikor már át is tudjuk programozni azt. Miért ne léphetnénk túl a javítgatásán, foltozgatásán, mi lenne, ha egyszerűen újra is lehetne írni, alapjaiban megváltoztatva az emberi természetet.
A gének sok-sok évvel ezelőtt fejlődtek ki, azóta az életfeltételek alapjaiban megváltoztak, amire reagálni kell.
3. Vidék, vidék, te csodás!
Kurzweil szerint az információs társadalom nagyvárosokba való összpontosulása is változni fog. Most azért található meg a lakosság jelentős hányada a fővárosokban, megapoliszokban, mert az emberek ezt választották, amire azért volt szükség, hogy könnyebben dolgozzunk, játsszunk együtt. A virtuális valóság alapú eszközök, technológiák azonban biztosan változtatni fognak ezen, hiszen egy HTC Vive, vagy Oculus alapú tárgyalást simán megtarthat az ember a tengerparton, vagy a hegyekben is, teljesen felesleges emiatt belvárosban nyomorogni.
4. Aggyal egyenesen a felhőbe
A felhalmozott információnk közvetlenül ugyan még nem kapcsolódik a felhő alapú tárhelyekhez, de már majdnem. Az okostelefonok, az azokon futó szoftverek közvetve máris bedrótoztak bennünket a OneDrive, a Dropbox, vagy a Google Drive szervereire, a mobil nem más, mint az agyunk kiterjesztése. Ha a logikai rendszer megvan, akkor a jövőben ez a kapcsolat agyi úton is megvalósulhat, és nemcsak keresni, fordítani fogunk az elménkkel, hanem
a látott, érzékelt információk azonnal, egyenesen a felhőben fognak landolni.
5. A robotoktól félnetek nem kell
Általános félelem, hogy a robotok elveszik előlünk a teret, a munkát, vagy esetleg fellázadnak és leigáznak bennünket. A jövőkutató ezt inkább úgy látja, hogy egyesülni fogunk velük, a segítségükkel okosabbá, erősebbé válhatunk, azokat a képességeiket fogjuk hasznosítani, amelyeknek a híján vagyunk. Ez a folyamat már most elindult, elég csak a vázként felölthető, az emberi erőt megsokszorozó rakodógépekre, vagy a különböző implantátumokra gondolni.
A robotok lázadása elmélet is ijesztő volt, de ez a jövőkép valahogy még zavaróbb.
A cikk a GeekWire Ray Kurzweil beszédét feldolgozó írása nyomán készült.
