Különös, ám annál fontosabb téma kutatása jutott eszébe Varsha Jainnek, a Londoni King’s College tudósának. Az angol szakember az űrben zajló menstruáció kérdésével kezdett el foglalkozni.
Az ötlet előkerülése teljesen jogos. Az emberi test rengeteg változáson megy keresztül, amikor az űrben van: a gravitáció hiánya miatt csökken a csontsűrűség, az izomtömeg; a szív- és érrendszer működése lelassul. Meglepő lehet, de a közeg nincs hatással a menstruációs ciklusra. Emiatt az űrhajósnők hasonlóan élik meg az időszakot egy-egy küldetés alatt, mint a Földön – és nem, nem folyik vissza a vér a súlytalanság miatt.
Egy ideig ez a jelenség vitául szolgált a női asztronauták kérdésében. Mivel a menstruáció nincs hatással a szakemberek képességeire, ezért a problémát hamar elvetették. Ettől függetlenül a dolog kényelmetlen maradt a nők számára.
Űrmenstruáció: kell ez nekünk?
Van olyan eljárás, amellyel ki lehet iktatni a folyamatot, amíg az illető az űrben tartózkodik. A szakértők sokat vitáztak, hogy kötelezővé tegyék-e az eljárást, mivel a kutatások szerint a módszer nincs hosszú távú hatással a szervezetre. A hivatalos álláspont végül mégis az lett, hogy erre senkit sem szabad előírással kötelezni – ugyanis akadnak olyanok, akik teljes joggal tekintik magánügynek a témát. Éppen emiatt nincs bevett rutin, amit ilyenkor követniük kellene az asztronautáknak.
Néhányan a menstruáció megtartása mellett maradnak, ugyanakkor bizonyos higiéniai problémák miatt – mint amilyenek a korlátozott mosakodási lehetőségek – sokan végül mégis a kiiktatás mellett döntenek.
Ha valaki a menstruáció elkerülése mellett teszi le a voksot, jelenleg a legjobb megoldás a fogamzásgátló tabletta. Ezeket az ösztrogén alapú gyógyszereket a Földön azért használják, hogy elkerüljék a peteérést. A bevett gyakorlat szerint három hét tablettaszedés után a negyedik hét kimarad – így a menstruációs vérzés megjön. Az űrben azonban – éppen a vérzés elkerüléséért – a gyógyszert a negyedik héten sem állítják le. Egészséges nők esetében ez nem jelenthet káros mellékhatásokat – az asztronauták pedig igen fitt emberek.
Ugyanakkor érdemes elgondolkodni azon, hogy egy három éves küldetés alatt mennyire betartható a módszer – ehhez ugyanis nagyjából 1 100 tablettára van szükség, úgy, hogy a csomagok tömegét így is minimalizálják.
Varsha Jain saját kutatásai alternatív módszereket kínálnak, azaz hosszú távú fogamzásgátló technikákat. Ilyenek a bőr alá vagy a méhbe ültetett implantátumok, amelyek menstruáció-elfojtó hormonokat engednek ki magukból. Ez a pirulaszedésnél is kényelmesebb megoldásnak tűnhet.
Mégis fennáll egy probléma: bár Jain kutatása szerint az ilyen implantátumok kibírnák a kilövés körülményeit és az űrben tapasztalható hatásokat, éles teszt nélkül kockázatos lehet az alkalmazásuk.
Igaz, hasonló probléma a tabletták esetében is lehet. Nem tudni pontosan, hogy a fogamzásgátlók milyen hatással vannak a csontok ásványi anyag tartalmára. Az ásványi anyagok hiánya törékennyé teszi a csontokat, az űrben pedig eleve sokat gyengül az utazók vázszerkezete. Vannak rá bizonyítékok, hogy egyes fogamzásgátlók valóban rossz hatással lehetnek ezekre az ásványi anyagokra, így talán az aggodalom is jogos.
Űrbébikről szó sem lehet
Sok kérdés van még az űrhajósnőkkel kapcsoltban, melyekre nincs egyértelmű válasz. Ilyen például a termékenység témaköre. Bár egy 1990-es évekbeli kutatás azt bizonyította, hogy az űrrepülés nincs hatással az utódnemzésre, ugyanakkor a kor előrehaladtával a gyerekvállalás egyre nehezebb lehet egy nő számára. Ha tehát egy asztronauta éveket tölt az űrben, vagy az utazásra való felkészülésre, negyvenes éveiben nyugdíjba vonulva problémás lehet számára a teherbeesés.
Az, hogy egy női asztronauta küldetés alatt gyermeket vállaljon, vagy a kilövés előtt teherbe essen, egyelőre elképzelhetetlen. Az űr várandóságra gyakorolt hatását még nem tudták meghatározni – etikai okokból ugyanis nem lehet mérni a magzat fejlődését sugárzás alatt.
Az űrben zajló menstruáció megértése azonban fontos feladat lehet. Ha a jövőben hosszú távú utazásokat szeretnénk – mondjuk a Marsra –, mindenképp érdemes feltárni, milyen megoldásokkal számolhat egy női űrhajós.
(Via: IFL Science)
