Tudomány
demokrácia (Array)

Tele van a töke a demokráciával? Mutatunk valami sokkal jobbat!

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2015. 06. 05. 07:00

Mindenki azt mormogja mostanság, hogy a demokrácia halott. Az, amit most demokráciának nevezünk, tényleg az, de két izlandi férfi olyasmit talált fel, ami forradalmasíthatja a világot. Létrehozták a szabad döntés Facebookját.

Mint két mesefigura, olyan volt Gunnar Grímsson és Robert Bjarnason, pont egymás ellentpontjai, ami Grímssonnál ütött ki jobban: egy hippinek öltözött, kopaszodó középkorú férfi, aki első blikkre egy skandináv komikusnak tűnik. Bjarnason visszafogott öltözködése már jobban sejttette, hogy komoly témáról ad elő a két izlandi: arról, miként lehet életet lehelni a döglődő, érdektelen, unalmas, a fiatalok által nagy ívben leszart demokráciába. Egyszerű, olcsó (mit olcsó, ingyenes) és elképesztően hatásos receptet találtak fel: a demokrácia Facebookját.

Az előadást a Horánszky utcai H13-ban a Mindspace és a Dialóg Egyesület szervezte, Csabai Lucia az utóbbitól elmondta, hogy a Norvég Alap támogatásával már elkezdtek egy közösségfejlesztési projektet Borsodban (hangsúlyosan a miskolci Avason). Csabai volt kint korábban Izlandon, ahol kapcsolatba került Grímssonékkal, ezért próbálkoztak meg ők is az ő módszerükkel a hátrányos helyzetű lakótelepen, ezért tudták megfűzni őket a szerdai előadásra.

Szarunk a demokráciára

Az izlandi páros azzal kezdte, hogy durva változásokon ment át a világ, egyre nagyobbak az egyenlőtlenségek és nem hiszünk már a demokráciában. Példának azt hozták fel, hogy idén van a századik évfordulója Izlandon a nők szavazati joghoz jutásának. Azóta nem változott a politikai rendszer Izlandon, miközben a világ totálisan átalakult. A fiatalokat már nem érdeklik a választások és szavazások, a döntést pedig nagyban befolyásolja a tömegmédia és a nagytőke. Probléma a globalizáció is, pl. hogy sok döntést Brüsszel hoz meg helyettünk (ez a nem EU-tag Izlandot kevésbé érinti).

Nem érdekli a demokrácia? Na, ez majd fogja

Ezért találták ki a 2008-as izlandi gazdasági összeomlás idején az e-demokrácia projektjüket. Mi is ez az egész? Készítettek egy netes platformot, egy közösségi oldalt, pontosabban annak alapjait. Ugyanis mindenki, aki regisztrál ide és létrehoz egy közösséget, ingyen és szabadon használhatja az oldal funkcióit, átalakíthatja a dizájnt, hamarosan az url-t is, na meg persze izlandiról lefordíthatja akár magyarra is a felületet. Az ember létrehozhat egy oldalt Menőbb Mátyásföld néven, amibe a környékbeliek regisztrálhatnak, és ekkor indul a java: a problémák megvitatása. Bárki hozzá tud adni egy javaslatot, ötletet, megoldandó problémát, amiről lehet pró és kontra érvelni, aztán szavazni róla. Minél többen szállnak be, a közösség véleménye annál megkerülhetetlenebb lesz.

 

“Ne vitatkozz, vitázz!”, ez az egész mozgalom jelszava. A lényeg, hogy ne abba fussunk bele, hogy cikkek vagy politikusok nyilatkozatai alatt gyűlöletkommentekkel esünk egymásnak, hanem érvelős vita alakuljon ki egy témáról. A trollkodásokat a rendszer azzal védi ki, hogy lehet fontossági listát felállítani bizonyos kérdésekben, így a trollkodások érdeklődés híján lecsúsznak az aljára, a fontos kérdésekben viszont egyre többen akarják kifejteni a véleményüket. A módszeresen trollkodókat vagy agresszorokat három figyelmeztetés után kitiltják, de Grímsson szerint ilyen még sose fordult elő (Bjarnason ebben nem értett egyet). 

Jött a viccpárt program nélkül

Izlandon ez úgy vált be, hogy a válság után a padlóra zuhant a bizalom a pártok iránt, ezért tudott nyerni a reykjavíki polgármesteri választáson a komikus Jón Gnarr vezetésével a Legjobb Párt. Gnarrék olyan viccekkel operáltak a kampányban, hogy “minden ígéretünket meg fogjuk szegni”, tehát nem volt rendes programjuk. Kapva kaptak az e-demokráciás oldalon és biztatták a fővárosiakat, hogy dobjanak be ötleteket, a legnépszerűbbeket ők beépítik a kampányba. A győzelem után is nagyban támaszkodtak a Betri Reykjavík nevű aloldalra, összesen 476 ötletet fogadtak be (pl. egy tengerpartra vezető lépcső, játszóterek, utcabútorok, kondiparkok, futópályák, helyi jellegű fejlesztések jöttek így létre). A lakosok 40 százaléka részt vett ekkor az oldalban, 8 százalékuk ötletelt is, ami óriási szám.

betri reykjavík (Array) A Betri Reykjavík oldala

Globalizációellenes globalizáció

Az oldal népszerűsége berobbant, sorra jöttek létre Izlandon a helyi oldalak, a dolog a pár száz fős falvakban ugyanúgy népszerű lett, mint a 200 ezres fővárosi agglomerációban. Hiába látszik ugyanis minden jónak Izlandon, belülről látni a bajokat, ahogy Grímsson fogalmazta: “Mi jók vagyunk abban, hogy kívülről mindent szépnek láttassunk.” Eközben Grímsson és Bjarnason is elhatározta, hogy az egész projekt működik, terjesszék hát el. Az Yrpri.org oldalukon található térkép szerint már mindegyik kontinensen van aloldal, többek között Kanadában, Kolumbiában, Marokkóban, Portugáliában, Romániában, Svájcban, Indiában, sőt Oroszországban is működnek, összesen 600 ezer aktív userrel.

Külön szép az észt példa, a Rahvakogu kialakulása. A posztszovjet országban volt egy mély 2011-12-es politikai válság, amikor kiderült, hogy annyira átsző mindent a korrupció, hogy az oroszok és az oligarchák a választásokba is beleszólhattak. A kiábrándult emberek egy alulról jövő kezdeményezést hoztak létre és alkalmazták Grímssonék találmányát (a fenti névre átnevezve). Csakhamar 50 ezren vettek részt benne és annyira megkerülhetetlen lett, hogy az észt államfő a legnépszerűbb 15 ötletet beterjesztette a parlament elé, hétből törvény is lett. Kialakult, hogyha ezer ember támogat egy ötletet, azt a parlament tárgyalni fogja.

Közösségi büdzsé

Egy magyar próbálkozás

A nagy őszi-téli netadós tüntetéseken jelentette be Várady Zsolt Iwiw-alapító, hogy az izlandihoz hasonló kezdeményezést indít. A Populus.hu-n szintén fel lehet vetni vitás ügyeket, ötleteket. Az áprilisban elindult oldalt moderálják, az első téma a kerékbilincselés szükségességéről folyt. A Populus még tehát nem pörög teljes fordulatszámon, de ennek oka lehet, hogy ellenzéki tüntetésekhez köthetik sokan, a pártsemlegessége is sérülhetett azzal, hogy tüntetésen jelentették be a megalakulását.

Egy Better Neighborhoods nevű projektet is indítottak, ahol városrészek, lakótömbök maguk rakhatják össze a költségvetésüket. A projekt célja, hogy a város költségvetésének egy részét arra ajánlja fel, ami az adott környéknek kell. Így a helyiek matekozhatják ki az oldalon, hogy mire mennyit szánnának, mely ötleteket támogatnák a leginkább, mindeközben látják maguk előtt, mennyit használhatnak még fel a pénzből. Reykjavíkban ez úgy működik, hogy a legnépszerűbb ötleteket utána beárazza az önkormányzat is, és ennek függvényében szavazhatnak a honlapon a felhasználók, hogy ennyi pénzt szánnának-e az ötletükre. Amit viszont így is megszavaznak, azt a városnak meg kell építeni.

Oké, múlt és jelen kipipálva, de mi a jövő?

“Robert egy 3D-geek, én viszont mindig utáltam ezt” – poénkodott Grímsson arról, hogy a következő nagy dobásuk már majdnem kész: egy háromdimenziós interface-t fejlesztettek ki, ahol sokkal jobban lehet vizualizálni az ötleteket különböző felhőkben. Az olyan aloldalakon, ahol százas vagy ezres nagyságrendű ötlet is felmerül, áthidalják a dolgot azzal, hogy randomra dobja fel őket a gép. Dolgoznak egy úgynevezett Active Citizen projekten is, ami arra szolgál, hogy a nyakunkba szakadt rengeteg adatot segítsen megérteni. Bjarnason elmondta, a fő gond szerinte, hogy a Facebook és Google-méretű webmamutok töméntelen adattal rendelkeznek rólunk, de azt nem értünk használják fel, hanem a cél a fogyasztói szokásaink kiismerése, magyarán az extraprofit.

Ők viszont egy olyan mesterséges intelligencián dolgoznak (kvázi avatáron), ami a netes adatainkból, szokásainkból megtanulja, milyenek vagyunk, és bizonyos esetekben el tud helyettünk intézni dolgokat. Persze a fő gond most is a politika: az ellen egyelőre nem tudnak védekezni, ha egy kormány vagy más hatalmi szerv, párt kisajátít egy témát és rászabadítja a trolljait. Ezért kell jóban lenni a politikusokkal, együtt kell működni velük. Az oldal elvégzi helyettük a munkát, nekik már csak meg kell szavazni a projekteket és tetszeleghetnek a következő kampányban, hogy megvalósítottak valamit. Ők maguk, egyedül.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Cegléd, 2011. augusztus 14.
A ceglédi Toldy Ferenc Kórház-Rendelőintézet.
MTI Fotó: H. Szabó Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.