Tudomány

Katonának vitték a falu rosszát

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2015. 06. 02. 16:00

Huszárnak még többnyire önként csaptak fel a legények, de a gyalogosokat erőszakkal sorozták a XVIII. században. A közösségek ilyenkor szabadulhattak meg a renitens elemektől.

Magyarországon az állandó hadsereg felállításáról III. Károly rendelkezett 1715-ben. Minthogy nemezi felkeléssel „emez országot elegendőképen megvédelmezni nem lehetne, sőt inkább minden eshetőségre erősebb és úgy benszülöttekből, mint külföldiekből álló rendes katonaságot kell tartani” – szól a törvény.

Magyarország adóval is hozzájárult a közös hadsereghez, a toborzás önkéntes alapon és kötelező jellegű állítással történt. Mivel a nemesség csak háború esetén tartozott katonáskodni, a törvényben előírt katonáskodási kötelezettség elsősorban a jobbágyságot érintette. Miután az országgyűlés megajánlotta az újonclétszámot, mely az aktuális politikai helyzet függvénye volt, megkezdődhetett a hivatalos újoncozás – írja Szerényi Ildikó az Archívnet.hu-n.

Önként

Az önkéntesek toborzása, német szóval verbuválása néprajzi szempontból is érdekes. A helységháza, a templom előtt, vagy a piactéren leszúrták a katonaságot jelképező kardot és zászlót, majd megkezdődött a „mulatság”. Nyalka huszárok jártak virtusos táncot, muzsikaszó mellett ételt és bort osztottak. Minden a katonaélet szépségéről, kalandról, hősiességről szólt, sokakat rabul ejtett az érzés.

A verbunkos huszárok gyakran nem is katonai erényeikkel, hanem sokkal inkább tánctudásukkal vívtak ki maguknak hírnevet. A mulatozás utáni napokban járultak az ifjak a sorozóbizottság elé, ahol nyilvántartásba vették őket. Ki hirtelen hév miatt, ki kalandvágyból csapott fel huszárnak, más szerelmi bánat vagy börtön elől menekülve, de olyan is volt, akit a társadalmi felemelkedés lehetősége csábított.

Kötéllel

A legények persze mind huszárok akartak lenni, ezen ezredek feltöltése nem okozott gondot. Nem úgy, mint a gyalogos katonaságnál, ahol soha nem jött össze az országgyűlés által megajánlott létszám. A hiányt erőszakos katonafogdosással töltötték fel. Kötéllel fogdosták össze a csavargókat, duhajkodókat, vándorló mesterlegényeket, urasággal szembeszálló parasztokat.

A részeges, kötözködő „falu rossza” előbb-utóbb a hadseregben kötött ki. Ezek a módszerek Az erőszakos módszerek magukban hordozták a túlkapások lehetőségét is: nem egyszer éjszaka, álmukban törtek rá a kiszemelt legényekre. Nem csoda hát, hogy újoncozás idején elnéptelenedtek a falvak, a férfiak lápokba, mocsarakba, erdőkbe menekültek a „toborzók” elől.

Gyakorlatilag minden férfi veszélyben volt, 16 és 40 év között bárkit besorozhattak, az életkort ráadásul bemondásra, vagy csak egyszerűen ránézésre állapították meg.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.