A napokban megbúvó, kis hír számolt be arról, egy angol klinikai fejlesztésnek köszönhetően a transzplantációra szánt tüdő az eddiginél akár 24 órával tovább is életben tartható. Aki az érintetteken és a szakmán kívül még belefutott az információba, mély humánum vezérelte sóhajjal vette tudomásul a jó hírt. Más talán legyintett: brit tudósok vilgágszenzációival tele a hócipője.
A Hír24 viszont “utánajárt”, és bizony nagyon komoly áttörésről van szó, ami világszerte rengeteg ember, de még Magyarországon is – hosszabb távon – ezrek életét mentheti meg.
Négy órán múlhat minden
Ma nincs elég létfontosságú donorszerv, az európai vagy világszintű összefogást pedig nagyban hátráltatja, hogy a beültetésre alkalmas szerveket csak rövid ideig lehet a jelenleg alkalmazott módszerekkel életben tartani. Az 1960-as években próbálkoztak gépekkel fenntartani a keringésüket, de ez zsákutcának bizonyult. A mai gyakorlatban 0-4 Celsius-fok közötti hűtést alkalmaznak, és egy speciális konzerváló folyadékot, amely hasonlít a szervezeten belüli miliőhöz.
Ily módon egy szívet négy, májat, hasnyálmirigyet 12, egy vesét 24 óráig lehet “tárolni”, pontosabban legfeljebb ennyi idő telhet el a kioperálás és a beültetés között. Könnyen belátható, hogy így még a mai körülmények között sem lehet egy szervet nagy távolságra elszállítani. Az utóbbi időben ezen a területen történt áttörés, a kutatásban pedig angliai és amerikai intézetek járnak az élen – mondta el lapunknak Dr. Máthé Zoltán, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának igazgatója.
Többen kapnak lehetőséget az életre
Az új módszer a gépi szervkonzerválás, amely a régi koncepció felújított és továbbfejlesztett változata. Ilyenkor mesterséges körülmények között – hűtéssel vagy normál hőmérsékleten -, új oldatokkal, illetve vérkészítménnyel az élő szervezethez hasonló viszonyokat teremtenek. A modern gépi pumpa segítségével a vérkeringést utánozzák, és így a szerveket jóval tovább életben tudják tartani.
Nemcsak a tüdőt, hanem a vesét, a májat és a szívet is. Ha nem is “korlátlanul”, de jóval hosszabb ideig mint eddig. Sőt. Az új eljárás képes a kioperált szerv állapotán is javítani, vagyis egy-egy idősebb donor gyengébb állapotban lévő szívét, máját vagy veséjét a további működéshez optimális minőségre fejleszteni – emeli ki dr. Máthé Zoltán.
A módszer további javításával a közeljövőben olyan szerveket is be lehet majd ültetni, amelyek eddig erre alkalmatlanok voltak. Véget érhet a szállítással járó bonyolult szervezés, néha kapkodás, így a földrajzi távolság sem akadályozza többé egyetlen szerv célba jutását sem. Az új módszerekkel a szakember szerint akár 20-25 százalékkal több sikeres transzplantációt hajthatnak végre.
Illusztráció: Thinkstock
Komoly segítség
Mit jelent ez a gyakorlatban? Hazánkban tízezres nagyságrendet ér el például a dialízisre szoruló vesebetegek száma, de szervátültetésre nem mindenki alkalmas: a vesetranszplantációs listán jelenleg megközelítőleg 1200 név található. Évente körülbelül 350-400 ember kaphat új vesét Magyarországon. Veseátültetetést a budapesti centrumon kívül Szegeden, Pécsett és Debrecenben végeznek.
A veseátültetésekben 2014-ben a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikája első volt az Eurotransplant vesetranszplantációs centrumai között, 236 beültetett vesével. Májbetegségek miatt évente öt-hatezer ember hal meg Magyarországon, közülük körülbelül 150-en várnak egy új májra. Jelenleg a Semmelweis Egyetemen Transzplantációs és Sebészeti Klinikáján történik májátültetés, 2014-ben 75 ember életét tudták ezzel a módszerrel megmenteni. A gépi szervkonzerválás bevezetésével ezek a számok tovább növelhetők.
Az orvosok egyébként napjainkban vese, máj, tüdő, szív, hasnyálmirigy és vékonybél átültetését képesek “rutinszerűen” végrehajtani. Kuriózumnak számít, amikor valaki anyaméhet vagy új kezet kaphat – a tudomány azonban szerencsére folyamatosan tágítja a határokat.
