Az arkangyalok vagy főangyalok a rangsorban az angyalok felett álló, nem nélküli üdvözült szellemi lények. Heten vannak, egyikük Gábriel arkangyal, nevének jelentése: Isten embere vagy Isten erősnek bizonyult, napja pedig március 24-e, Gábor napja. Gábriel, mint Isten hírnöke megjelent Zakariás előtt is, hogy hírt adjon neki fia, Keresztelő Szent János születéséről. Később Máriánál járt, hogy az érintetlen szűzzel közölje: méhében fiú fogant, akit Jézusnak kell majd elneveznie.
Az Apokrif iratok szerint Gábriel a Szodomát és Gomorát elpusztító angyalok egyike, de szerepe az iszlámban is fontos: ő juttatta el Isten szavát Mohamed prófétához. Ha pedig hihetünk a legendának, Gábriel “közvetítésének” köszönhetjük gyakorlatilag a keresztény Magyarország megalapítását is.
Fotó: MTI/Faludi Imre
“Ismeretlen nemzet követei”
István nagyfejedelem Asztrikot – akkoriban pannonhalmi apátot – küldte Rómába: “Érdemesítse őt is arra, hogy királyi diadémával izmosítsa, hogy e tisztességre támaszkodva, amit Isten kegyelméből elkezdett, még keményebbre szilárdítsa” – olvasható Hartvik püspök XI. századi művében. Csakhogy Asztrikot megelőzte a lengyel fejedelem hasonló kéréssel, amire “a pápa rábólintott, s már egy jeles mívű koronát csináltatott, melyet néki áldásával s a királyi dicső ranggal elküldeni szándékozott”.
Mielőtt azonban II. Szilveszter pápa elküldte volna a koronát Polóniába, pontosabban előző este álmot látott. “… megjelent Isten küldöttje, és ezt mondta: »Tudd meg, hogy a holnapi napon, a nap első órájában hozzád ismeretlen nemzet követei jönnek, akik tőled fejedelmüknek az apostoli áldás ajándékával egyetemben királyi koronát követelnek. A koronát hát, melyet csináltattál, fejedelmüknek, miként kérik, eljuttatni ne habozzál. Mert tudd meg, hogy ez néki a dicső királyi ranggal együtt élete érdemeiért jár.«”
Másnap pedig megjelent Asztrik, és előadta a magyarok fejedelmének kérését, amit a pápa boldogan teljesített. Később – a Képes Krónika szerint -, amikor Salamon király unokatestvéreivel,Gézával és Lászlóval harcolt a trónért, a későbbi Szent Lászlónak egy hadi tanács alkalmával látomása volt. Angyal szállt le az égből, és koronát helyezett Géza fejére. Ebből egyértelművé vált, hogy a háborút megnyerik, az új király pedig I. Géza lesz. Így is történt.
“Irigylem a magyarokat”
Bár egyik történetből sem derül kis, hogy ki volt “Isten küldöttje”, a magyar néphagyomány egyértelműen Gábriellel azonosítja. Ezek után nem meglepő Gábriel arkangyal kitüntetett szerepe Magyarországon, és az sem kérdés, miért ő óvja az egész országot a Hősök terén emelkedő obeliszk csúcsáról. Alakja a királyi hatalomisteni eredetét, a nemzeti és állami függetlenséget, az Európához való tartozást szimbolizálja.
A Bibliában betöltött szerepe miatt – Isten akaratának hírnöke és közvetítője – vált a híradós katonák védőszentjévé. Gábriellel azonosíthatjuk a XX. századi olasz szent, Pio atya jövendölésének őrangyalát is: “Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!”
