Amerikai kutatók szerint komolyan árthat az egészségünknek, ha lefekvés előtt túlságosan sokat ülünk a tévé vagy a monitor előtt, bámuljuk a tabletünk vagy az okostelefonunk kijelzőjét; ahogy az is, ha késő estig égetjük a villanyt. A Connecticuti Egyetem kutatói szerint ennek evolúciós okai vannak: közel hárommilliárd évig a földi élőlények bioritmusát a napfelkelte és a naplemente ciklikus változása határozta. Aztán jött az elektromosság és vele a villanykörte feltalálása, és hirtelen minden megváltozott. Olyan hirtelen, hogy – legalábbis a kutatók szerint – a szervezetünk nem volt képes alkalmazkodni ehhez a változáshoz.
Felforgatta a bioritmusunkat
Egyre több jel utal arra, hogy a mesterséges világítás megjelenése a feje tetejére állította a bioritmusunkat: annál is inkább, mivel a napfény fontos szerepet játszik a testünk hormonháztartásának szabályozásában. A kutatók szerint az évmilliók alatt kialakult napirendünk drasztikus megváltozása számos betegséggel összefüggésbe hozható – köztük a rákkal, a cukorbetegséggel és a kóros elhízással is. „Az elektromosság felfedezésével minden megváltozott. Most, akár az éjszaka közepén is világosságot gyújthatunk. És ez szinte átmenet nélkül változtatta meg a napirendünket” – fejtegette a Wirednek nyilatkozva Richard Stevens, a Connecticuti Egyetem rákkutatója. – Sajnos, egyelőre nem tudjuk – pedig rengeteg embert foglalkoztat ez a kérdés –, hogy pontosan milyen hatással van ránk ez a krónikus »fénytúladagolás«.”
Stevens, akit a terület egyik legjelentősebb szakértőjeként tartanak számon világszerte, a brit Királyi Akadémia Philosophical Transactions című lapjának legfrissebb számában számolt be legújabb kutatási eredményeiről. A kutató közel két évtizede vizsgája a mesterséges fény szervezetre gyakorolt hatásait. Mint írtra, „a becslések eszerint az amerikaiak 95 százaléka rendszeresen használ valamilyen kijelzőt lefekvés előtt, ráadásul a hagyományos izzók nagy részét LED-ekkel és kompakt fénycsövekkel váltották ki, amelyek olyan hullámhosszú fényt bocsátanak ki, amely különösen rossz hatással van az szervezetünkre.”
Növeli a rák kockázatát
Stevens szerint egyértelmű korreláció mutatható ki a mesterséges fény és a mellrák, az elhízás, illetve a depresszió gyakorisága között. Persze, nem csak maga a mesterséges fény ártalmas, az elektromosság megjelenésével párhuzamosan megváltozott szokásaink és körülményeink – mint az éjszakai nassolás, az ülőmunka elterjedése, vagy a modern ipar által használt kémiai anyagok – is negatív hatással vannak az egészségünkre nézve.
Idegrendszerünk a természetes napszakoknak megfelelően szabályozza fiziológiai funkcióinkat – köztük az emésztést, a testhőmérsékletünket, a sejtregenerációt és az immunrendszer működését is. A kutatások szerint még a föld egyik legősibb ma is élő létformájának tartott fotoszintetizáló baktériumoknak is megvan a maguk életritmusa. A tudósok az elmúlt években fedezték fel, hogy az emlősöknél ezeket a folyamatokat a retinában lévő, speciális sejtek indítják be, amelyek kizárólagos feladata a fény és a sötétség érzékelése. Ezek a sejtek szállítják azokat az alapvető információkat, amelyek segítségével a szervezetünk képes pontosan beállítani belső biológiai óránkat – és mint kiderült, különösen érzékenyek a kék fény bizonyos hullámhosszaira.
Éppen azokra, amelyeket a mesterséges fényforrások többsége – elsősorban az LCD-képernyők, a LED-ek bizonyos fajtái és a neoncsövek – is kibocsát magából. Ami a kutatók szerint átveri az idegrendszerünket: ha éjszaka akár csak rövid időre is felkapcsoljuk a villanyt, szervezetünk azonnal „nappali üzemmódra” kapcsol. „A biológiai ritmusunk rengeteg életfontosságú testfunkciónkra alapvető hatással van – húzta alá Joseph Takahashi, a Texasi Egyetem neurobiológusa. – A fényviszonyok változása nem csak az az álom-ébrenlét ciklusra, hanem egész szervezetünkre drámai befolyást gyakorol – az endokrin-rendszerre épp úgy, mint a metabolizmusra vagy a szív- és érrendszerre.”
