A náci haláltáborokban nagyon fontos szerep jutott az orvosokra: ők döntöttek, ki alkalmas munkára, és kinek kell azonnal meghalnia. Ha a táborban épp zsúfoltság volt, csak a legerősebbeket hagyták életben az új transzportokból, és működött fordítva is: nagyobb tömeg érkezése előtt a kórházakban és a barakkokban is “szelektálták” a leggyengébbeket. A munkaerő optimális szintjének és minőségének fenntartása az SS-orvosok feladata volt, így váltak szó szerint élet és halál urává.
Szadista doktorok
De nem csak közvetve gyilkoltak. Ők adták ki a parancsot az egészségügyi szolgálatos SS-altisztnek a Zyklon-B bedobására, és saját kezükkel is öltek. SS-orvosok és asszisztenseik több tízezer munkaképtelen fogolyba injekcióztak benzinszármazékokat, főleg fenolt. A rabokon próbálták ki a katonáknak szánt új gyógyszereket, rajtuk kísérletezték a különböző védőfelszerelések hatékonyságát. Főleg Auschwitban folyt sok kísérlet a náci fajbiológiai téveszmékhez – olvasható a magyar túlélők visszaemlékezéseit összegyűjtő degob.hu-n.
Dr. Johann Paul Kremer sejt- és örökléstani kutatásaihoz talált itt szövet- és szervmintákat. Dr. Horst Schumann az olcsó és gyors sterilizálás módját kereste: áldozatait röntgensugárzásnak tette ki, majd kioperálta a férfiak heréjét vagy a nők petefészkét. A súlyos égési sérüléseket szenvedett foglyok vagy belehaltak a brutális beavatkozásba vagy munkaképtelenként a gázkamrába kerültek. Dr. Carl Clauberg ginekológus professzor a meddőséget vizsgálta úgy, hogy érzéstelenítés nélkül különböző maró hatású folyadékokat fecskendezett a méhnyakba, hogy elzáródjanak a petevezetékek.
Túlélő gyerekek Auschwitzban (Wikipedia)
A Halál Angyala
Mind közül viszont a leghírhedtebb a “Halál Angyalának”, vagy “Dr. Auschwitznak” is nevezett Dr. Josef Mengele volt. 1911. március 16-án született, az egyetem elvégzése után – karrierje szempontjából előnyösnek találva – rövidesen belépett a náci pártba és az SS-be. Auschwitzba egy harctéri sebesülés után saját kérésére vezényelték 1943-ban. Először a cigánytábor, majd a kórházszektor főorvosa volt. Először a gyerekek között az éhezés miatt gyakran előforduló arcüszkösödéssel foglalkozott, majd érdeklődése az ikrek felé fordult.
Összességében több száz ikerpárt gyűjtött össze, kisgyerekeket és időseket egyaránt, a legtöbben magyar zsidók voltak. Az ikreket sokszor anyjukkal együtt Mengele mentette meg az azonnali elgázosítástól, ellátásuk az átlagosnál jobb volt, a doktor általában kedvesen bánt velük, néha még édességeket is hozott nekik. Ezért nevezték el a Halál Angyalának. Kedvessége viszont csak a felszín volt, a “doktor” egy személyben egyesítette a bűnös eszmék szolgálatába álló orvos és a kegyetlen SS-tiszt legfőbb jellemzőit – írja a degob.hu.
Ha például az egyik iker meghalt, a másikat lelőtte, hogy a boncolás során kiderüljön, szenved-e ugyanolyan betegségben. Cigány és zsidó ikreket szívbe adott kloroforminjekcióval ölt meg, volt, akiknek összevarrta a vénáit, mesterségesen sziámi ikrekké téve őket, sokakat ismeretlen céllal és módon pusztított el. A vizsgálatok közben a gyerekek órákig álltak meztelenül a hidegben, gyakran vettek tőlük nagy mennyiségű vért. Kutatásai sokszor értelmetlenek voltak: bizonyítani akarta például, hogy az alsóbbrendűnek tartott zsidók közt gyakoribbak a fejlődési rendellenességek.
Betegesen hasadt személyiség
Szenvedélyesen gyűjtötte a törpéket, mozgássérülteket, hermafroditákat – sokukat megölte vagy megölette, hulláikat megfőzette, és csontvázaikat az ikerkutatások “eredményeivel” együtt Berlinbe küldte. Foglalkoztatták a szemszínnel kapcsolatos rendellenességek is, kék oldat befecskendezésével akarta megváltoztatni páciensei szemének színét, amivel csak átmeneti vagy tartós vakságot okozott. Kollégáitól eltérően nem tömte zsebét lopott arannyal, nem kellett alkoholmámorba menekülnie a valóság elől.
“Kollégái” a mindig kiegyensúlyozott, küldetéstudatos, munkájának élő háborús hőst tisztelték benne, akinek volt saját véleménye, ám a parancsot végrehajtotta. 1944 tavaszán magyar zsidók tízezreit küldte a halálba, miközben klasszikus operaáriákat fütyörészett. Ikrek után kutatva szolgálaton kívül is megjelent a rámpán, máskor a magyar zsidó nők táborában skarlátveszély miatt egész barakkokat küldött a gázba, betegeket és egészségeseket egyaránt. A nem regisztrált magyar zsidókat gyakran szelektálta, ilyenkor a pedáns doktornak egy kelés, egy heg vagy kiütés elég volt, hogy halálra ítéljen valakit.
Szeretett Istent játszani: az 1944-es őszi zsidó ünnepek alkalmából, az ótestamentumi példát felidézve, egy felfüggesztett bot alatt vonultatott el sok száz magyar zsidó fiút. Akinek a feje nem érte el a botot, gázkamrába került. Betegesen hasadt személyiségre utal, hogy a halk szavú, nyugodt orvos, ha valami nem az ő szája íze szerint történt, bármikor egy pillanat alatt őrjöngő SS-tisztté változott, aki azonnal a fegyveréért nyúlt.
Mengele 1945 januárjában, kutatási “eredményeivel” együtt hagyta el a tábort. Soha nem állt bíróság elé, hosszas dél-amerikai bujkálás után, egy piknik során vízbe fulladt a brazíliai Embunál 1979-ben.
