A NASA tudósai bizonyítékot találtak arra, hogy egykor hatalmas óceán hullámzott a Marson. A bolygó meleg és nedves klímájának köszönhetően tökéletes környezetet jelenthetett az élet kialakulása és fejlődése számára.
Az északi félteke mintegy felét, a bolygó teljes felszínének ötödét beborító őstenger helyenként akár 1,8 kilométer mély is lehetett, és több mint egy jeges-tengernyi víz (~20 millió köbkilométer) hömpölygött benne. A kutatók szerint a 4,5 milliárd éves Mars felszínét a kezdeti időkben patakok, kanyargós folyók és tavak tarkíthatták.
Évekig figyelték a Mars légkörét
Az elmúlt évek felfedezései alaposan átírták a Mars őstörténetével kapcsolatos tudományos elképzeléseket. Alig egy évtizeddel ezelőtt még azt hittük, hogy a bolygó születése óta száraz, kietlen pusztaság volt, amelyen csak ritkán jelent meg a folyékony víz. „Az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy mennyi víz volt a Marson, és miért száradt ki a bolygó” – mondta a Guardiannek nyilatkozva Michael Mumma, a NASA marylandi Goddard Űrrepülőközpontjának kutatója.
A NASA és a Müncheni Európai Déli Obszervatórium kutatói az elmúlt hat évben a hawaii Keck II és Infrared Telescope Facility, valamint a chilei Very Large Telescope (VLC) infravörös távcsövei segítségével részletesen feltérképezték fel a Mars atmoszféráját. Arra voltak kíváncsiak, hogyan változik a különféle vízmolekulák összetétele a légkör egyes térségeiben.
A marsi víz a földihez hasonlóan szabályos, két hidrogén- és egy oxigénatomból felépülő vízmolekulákból, valamint a hidrogén egyik stabil izotópját, deutériumot tartalmazó nehézvízből áll. Az évek során a normál hidrogénatomokat tartalmazó víz nagy része kiszökött az űrbe, de a deutérium megmaradt: ennek mennyiségéből pedig nagy pontossággal kikövetkeztethető, mennyi víz lehetett egykor a bolygón.
Egy nedves bolygó
A tudósok által készített infravörös térkép szerint a Mars északi pólusának közelében rendkívül magas a deutérium-koncentráció. A Science-ben megjelent tanulmányukban azt írták, hogy a bolygón nagy mennyiségű víz lehetett: több mint hatszor annyi, mint amennyit a mai jégsapkák tartalmaznak. Ennyi víz elegendő lett volna ahhoz, hogy a bolygó teljes felszínét beborítsa, de a domborzati viszonyok arra utalnak, hogy nagy része egy, az északi félteke alacsonyan fekvő területein fekvő, a felszín húsz százalékát borító óceánban gyűlhetett össze. „Mindez arra utal, hogy a bolygón adottak voltak az élet megjelenésének feltételei” – hangsúlyozta Geronimo Villanueva, a tanulmány vezető szerkesztője.
A hatalmas óceán évmilliókig fennmaradhatott, de idővel az atmoszféra vékonyodni kezdett, és a csökkenő nyomás miatt egyre több víz szökött ki az űrbe. A légkör ritkulásával párhuzamosan a bolygó természetes hőszigetelését is elvesztette, és miután már nem volt elég meleg ahhoz, hogy felszínén cseppfolyós állapotban megmaradjon a víz, kialakultak a sarki jégsapkák. „Ma már tudjuk, hogy a Mars sokkal tovább maradt meg a víz, mint korábban gondoltuk” – húzta alá Mumma. Következtetéseiket a Curiosity rover vizsgálatai is alátámasztották, amelynek adatai szerint a bolygón legalább másfél milliárd évvel hosszabb ideig volt jelen a folyékony víz, mint amennyi idő a földi élet kialakulásához kellett.
Tovább keresik az élet nyomait
John Bridges, a Leicesteri Egyetem bolygókutatója, a NASA Curiosity programjának munkatársa szerint immár biztosra vehetjük, hogy a vörös bolygón egykor megvoltak az élet kialakulásához szükséges feltételek. „Úgy fest, megtaláltuk a bizonyítékot arra, hogy a Mars lakható volt, igaz, azt továbbra sem tudjuk, hogy valóban lakták-e” – mondta.
A tudósok mindenesetre fáradhatatlanul kutatnak a marsi élet nyomai után. Az Európai Űrügynökség (EASA) 2018-ban indítja el az Exomars szondát a bolygóra, amelynek legfontosabb feladata az lesz, hogy az élet kémiai nyomait keresse. A kutatók szerint nem elképzelhetetlen, hogy mélyen a talajban még ma is élnek mikrobák – erre utalhat az is, hogy a Curiosity tavaly nagy mennyiségű metánt talált a légkörben.
Charles Cockell, az Edinburghi Egyetem asztrobiológusa szerint minden esélyük megvan arra, hogy bizonyítékot találjanak rá, egykor változatos élővilág népesíthette be a Marsot. „Minél hosszabb ideig marad meg a víz egy égitesten, annál valószínűbb, hogy kialakulhat és fennmaradhat rajta az élet” – jelentette ki.
