Egy ifjú csillag környezetében port “köpködő”, Pluto-méretű objektumok egész családját figyelték meg amerikai asztrofizikusok, akik az Astrophysical Journal legfrissebb számában tették közzé kutatásaik eredményeit.
Napunk ifjúkori énjére emlékeztet
A Harvard Smithsonian Asztrofizikai Központjának kutatói a chilei Atacama-sivatagban 5000 méter magasságában működő rádiótávcső-rendszer, az ALMA (Atacama Large Millimeter/Submillimeter Array) segítségével végezték megfigyeléseiket. Vizsgálatuk tárgya a 90 fényévnyire, a Bereniké Haja (Coma Berenices) csillagkép irányában elhelyezkedő HD 107146 katalógusjelű csillag, amelynek korát “mindössze” 100 millió évesre becsülik a tudósok. Az égitest érdekessége, hogy sok vonatkozásban Napunk ifjúkori “énjére” emlékeztet – olvasható az eScience News hírportálon.
A fiatal csillag körül gázokból és szilárd részecskékből kialakult protoplanetáris korongot vizsgálva az asztronómusok azt észlelték, hogy a szélein jelentősen megnőtt a milliméteres porszemcsék koncentrációja. A jelenség meglepő, hiszen a szemcsék a csillagtól meglehetősen messze, 13 milliárd kilométeres távolságban összpontosultak. A kutatók a nem várt jelenséget azzal magyarázzák, hogy a régiót Pluto-méretű bolygókezdemények (planetizmálok) népesítik be, amelyek összeütközve szétrobbannak és a környezetükbe “köpködik” a port”.
A tanulmány szerzői emlékeztettek arra, hogy a protoplanetáris korongok anyagát általában a bolygóképződés “hulladéka” alkotja, egy teljesen “érett” naprendszerben, amely “kifejlett”, állandó pályán keringő bolygókkal rendelkezik, viszont már relatíve kevés a por. Egyes szimulációs modellek szerint e két állapot között, a naprendszerek “kamaszkorában” a por koncentrációja sokkal nagyobb lehet a protoplanetáris korong szélein, mint a centrumában. Nagy valószínűséggel a csillag életének e periódusát figyelték meg az ALMA rádiótávcső-rendszer segítségével.
“E rendszer révén egyfajta időutazást tehetünk, betekinthetünk abba a korba, amikor Napunk jelenlegi korának csupán két százalékát élte meg” – fogalmazott Stuart Corder, az ALMA igazgatóhelyettese, a tanulmány társszerzője.
