Tudomány

Európa ma elfoglal egy üstököst

A mai napon Európa történelmet ír: 9:35-kor kezdi meg a leszállást a Rosetta űrszonda egy 40 ezer km/órával száguldó üstökösön. Nézze élőben!

Az Európai Űrügynökség 2004 márciusában indította útjára a Rosettát, fő feladata pedig, hogy megtalálja a Csurjumov-Geraszimenko üstököst, és 2014. november 12-én landoljon a felszínén. Sebészi pontosságra van szükség, az égitest magátmérője ugyanis mindössze négy kilométer, és óránként40 ezer kilométeres sebességgel száguld az űrben.

A szonda idén nyáron térképezte fel az üstököst, augusztus 6-án pedig már 100 kilométerre megközelítette a megfelelő leszállóhely kiválasztásához. Hétfőn 30 kilométerre volt az üstökösmagtól, és felkészült, hogy az Agilkia nevű landolási helyre irányítsa leszállóegységét, a Philaet. Huszonkét kilométeres távolságból fogja ezt megtenni szerdán reggel, “magyar idő” szerint 9:35-kor. Tudománytörténeti pillanat lesz, soha ember alkotta szerkezet nem szállt még le üstökösön.

Itt nézheti élőben az akciót:

A forgatókönyv szerint a Philae tehát 9:35-kor válik el az anyaszondától, a landolás körülbelül hét órával később esedékes. A Föld és az üstökös aktuális távolságból adódóan a rádiójelek futási ideje 28 perc 20 másodperc, így minden eseményről ennyi idővel később értesülnek majd a földi irányítók. A leszállás sikerét, illetve kudarcát 17 óra körül tudjuk meg – írja az Űrvilág.hu.

A leszállóegység nem rendelkezik hajtóművel, így képtelen manőverezni. Több órás repülés után éri el a felszínt, ahol a lábaiba épített csavarok a felszínbe mélyednek, mint a szigonyok. Az üstökös tömege, ezért gravitációja is kicsi, a Philaet rögzíteni kell. Az energiát eleinte a szerkezet akkumulátorai, majd a külsejére szerelt napelemek biztosítják.

A tervek szerint így megy a landolás:

A Philae először panorámafelvételeket készít a leszállóhely környezetéről, majd közeli felvételeket, amelyek alapján kiválaszthatják a mintavétel ideális helyszínét. A Rosetta küldetésének célja ugyanis az üstökös anyagának tanulmányozása. A leszállóegység megalkotásában magyar kutatók is részt vettek, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja és az SGF Kft. mérnökei fejlesztették a leszállóegység hibatoleráns központi vezérlő és adatgyűjtő számítógépét, a Philae „agyát”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik