Az Európai Űrügynökség szondája tíz éve rója a világűrt, hogy a mai napon történelmet írjon, és elsőként szálljon le egy üstökösre. Az első lépés sikerült, a Philae nevű leszállóegység magyar idő szerint fél tíz után pár perccel levált a Rosettáról, és megkezdte körülbelül hét órás útját Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínére.
A Philaenek nincs hajtóműve, manőverezni nem tud, így minden a leválás időzítésén múlt. Nem kis feladat, a négy kilométeres égitest 40 ezer kilométer/órával száguld a “semmiben”. Iszonyatos távolságra van tőlünk, így az információ csaknem félórás késéssel jut el a földi irányítóközpontba, magyarul ennyivel később értesülünk mindenről, ami ott történik.
Élőben:
A forgatókönyv szerint a Philae tehát 9:35-kor válik el az anyaszondától, a landolás körülbelül hét órával később esedékes. A Föld és az üstökös aktuális távolságból adódóan a rádiójelek futási ideje 28 perc 20 másodperc, így minden eseményről ennyi idővel később értesülnek majd a földi irányítók. A leszállás sikerét, illetve kudarcát 17 óra körül tudjuk meg – írja az Űrvilág.hu.
A Philae először panorámafelvételeket készít a leszállóhely környezetéről, majd közeli felvételeket, amelyek alapján kiválaszthatják a mintavétel ideális helyszínét. A Rosetta küldetésének célja ugyanis az üstökös anyagának tanulmányozása. A leszállóegység megalkotásában magyar kutatók is részt vettek, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja és az SGF Kft. mérnökei fejlesztették a leszállóegység hibatoleráns központi vezérlő és adatgyűjtő számítógépét, a Philae „agyát”.
A tervek szerint ez fog történni:
