Szerencsések vagyunk. Európában nincs még egy atomerőmű, amelyet egy Duna méretű folyam látna el, mint Paksot. Direkt hűtésről van szó, vagyis a folyam vize a nagyobb tárgyak kiszűrése után halastul, rákostul, növényestül áramlik át a létesítményen, majd jut vissza a mederbe. Útközben pedig természetesen felmelegszik, ami a Duna szempontjából emberi tevékenység okozta hőszennyezés.
Maximum 30 fokos lehet
Hatása lokális, a melegvíz visszaáramlásának környezetében burjánzik az élet, a puhatestűek, halak faj- és egyedszáma is nagyon magas, számos invazív faj is megjelent. De a Duna is hat az erőműre: a hűtővízrendszerben felszaporodtak az algák, mohaállatok, ázsiai gömbkagylók és vándorkagylók, amelyek komoly problémát jelentenek az erőmű hűtési technológiájában.
Az élővilág hőtűrését ezen a mikroklímán az 1980-as évektől kezdve vizsgálják, de a kutatók mindeddig csak a parti sávot térképezték fel, a mélyvízi viszonyokról nincsenek átfogó ismereteink – mondta el Csányi Béla hidrobiológus az Energiaklub Paksról komolyan című konferenciáján. Az erőmű vízigénye óriási, jelenleg másodpercenként 100 köbméter, ami a jövőben várható környezeti változásokat és az tervezett bővítést figyelembe véve komoly probléma forrása lehet.
Nem pusztán vizet, hanem egy élő folyót használunk (MTI)
A hőszennyezés maximális mértékét ugyanis szigorú szabályok rögzítik. A víz 9-12 fokkal melegebben lép ki az erőműből, a Dunába legfeljebb 30 fokos víz folyhat vissza. Mérsékelt égövön ez a hőmérséklet az, amit az élőlények még minden további nélkül elviselnek. És akkor a probléma. Az elmúlt több, mint 30 évet átfogó adatsorok azt mutatják, a Duna vízhozama egyre kevesebb, míg a víz átlagos hőmérséklete nő.
Beláthatatlan következmények
Egy száraz nyáron a folyón másodpercenként ma is csak 700-800 köbméter víz folyik le. Ha még tovább apad, Paks II. miatt pedig ebből már másodpercenként 200 köbmétert kell kiemelnünk, annak már fele sem lesz tréfa. Nem is beszélve arról, ilyen körülmények között hogyan tartható a 30 fokos plafon, amelynek elérésekor teljesítménykorlátozást kell bevezetni – magyarázta a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa.
Az erőmű és tervezett bővítésének hatása az élő folyóra további kutatásokat igényel, ezeknek ki kell terjedniük a mélyvízi zónák részletes vizsgálatára is. jelenleg nem tudjuk, Paks II. belépésével valóban megépítik-e a már sokszor tervezett duzzasztót. Amennyiben igen, az összeadva a megnövekedett környezeti terheléssel teljesen új, komplikált helyzetet teremt, komolytalan kezelése pedig beláthatatlan következményekkel jár.