A galaxisok csillagok, bolygók, gázok, por és sötét anyag hatalmas kiterjedésű rendszere, amelyet a gravitáció tart egyben. Becslések szerint az univerzumban 170 milliárd galaxis létezik, amelyek mindegyike tízmillió és ezermilliárd közötti csillagot tartalmaz. A galaxisok anyaga mind egy tömegközéppont körül kering, átmérőjük a több ezertől a több százezer fényévig terjed. Közöttük vákuum van, ami azt jelenti, hogy a térben köbkilométerenként átlag egyetlen atom található.
Megesik, hogy a galaxisok ütköznek egymással, az akár évmilliókig tartó folyamat során anyaguk “összekeveredik”, egyesülnek egymással. A mi galaxisunk a Tejútrendszer várhatóan évmilliárdok múlva ütközik majd a jelenleg 2,5 millió fényévre található szomszéd galaxissal, az Androméda-köddel.
A NASA tudósai azonban most nem a jövőt, hanem a múltat szimulálták: hogyan néz ki egy galaxis születése nem sokkal az ősrobbanás utántól kezdve “napjainkig”. Az elmélet szerint a világegyetemben keringő por- és gázfelhők az idő során egymással ütköztek, a gravitáció erejének köszönhetően összeálltak. Minél nagyobbra híztak, annál több anyagot voltak képesek magukhoz vonzani és megtartani, míg kialakultak a most ismert galaxisok.
A NASA 137 milliárd évet sűrített alig negyven másodpercbe: így nézhet ki egy galaxis születése és fejlődése:
