Tudomány

Befalazták a csejtei rémet

A vádak szerint szűzlányokat kínzott és ölt meg Báthory Erzsébet, a magyar Drakula, a csejtei rém, majd vérükben fürödve őrizte meg saját fiatalságát.

Báthory Erzsébet Magyarország egyik legelőkelőbb családja tagjaként látta meg a napvilágot 1560. augusztus 6-án. Nagybátyja, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király volt. Férjet is a legmagasabb körökből választottak számára Nádasdy Ferenc gróf személyében, aki a török elleni háborúkban mutatott bátorsága és kegyetlensége révén kiérdemelte az erős fekete bég nevet.

Szűzek vérében fürdött

A mézeshetek után Csejte kastélyába költözött, ahol férje gyakori háborúskodása miatt jobbára egyedül élt. Még így is élhette volna az arisztokraták gondtalan életét hat gyermekével, ám férje 1604-ben elesett a csatatéren, Erzsébet élete pedig gyökeresen megváltozott. Ekkor kezdtek el terjedni a pletykák, miszerint az úrnő okkult tudományokkal foglalkozik, és ördögi praktikákat folytat – írja a Rubicon.hu.

Ami ezután történt, arra nincs bizonyíték, ám a legenda négy évszázada erősen tartja magát. Az asszony – 44 évesen özvegységre jutva – mániákus félelmet érzett öregedése miatt: egy nap, mikor ráncait meglátta egy tükörben, a kastély összes tükrét összetörette. Kegyetlenül bánt állítólag szolgálóival és jobbágyaival is, élvezettel verte, kínozta őket.


Báthory Erzsébet (Wikipedia.hu)

Egyszer egy komornája fésülés közben meghúzta az úrnő haját, aki erre úgy vágta pofon, hogy a lány vére a kezére cseppent. Erzsébet megdöbbenve tapasztalta, hogy a vér helyén bőre kifehéredett és megfiatalodott. Ettől kezdve tudta, mit kell tennie. Birtokán összegyűjtötte a szüzeket, megkorbácsolta, megcsonkította és megkínozta, majd lábuknál fellógatva őket, kifolyatta a vérüket. Ő maga pedig e szűzek vérében fürödve őrizte fiatalságát.

Tettenérés?

Beszélik azt is, hogy ivott is a vérből, eleinte aranyserlegből, később közvetlenül az áldozatok testéből szívta ki. Miután a környékbeli szűzek mind így végezték, kastélyában nőiskolát létesített, és az ideküldött lányokkal is hasonló módon végzett. A történet szerint elfogatásáig hatszáznál is több lány életét oltotta ki. Úgy tartják, a “csejtei rém” összesen 650 lányt kínzott és gyilkolt meg a kastélyban. A rémhírek hatására nyomozás indult az úrnő ellen, és Thurzó György nádor egy állítólagos tettenérést követően 1610-ben letartóztatta.

Történt ugyanis, hogy amikor a nádor meglepetésszerűen megjelent a várban Erzsébetnél és átvizsgálta a várat, több megkínzott, haldokló áldozatot talált, az udvarból pedig elásott, megcsonkított holttestek kerültek elő. Pert indítottak a nagyasszony ellen, amelynek motivációit azóta is sokan találgatják. A fő indíték vélhetően a hatalmas Báthory-vagyon megszerzése volt, de sokat nyomhatott a latban Thurzó és a Báthoryak személyes rossz viszonya is. Erzsébet négy feltételezett bűntársát a királyi bíróság kínvallatás segítségével kényszerítette beismerésre 1611 januárjában, majd ki is végezték őket: a vád készen állt, a tanúk nem vonhatták vissza vallomásukat.

Élve fonnyadt el

A király, II. Mátyás ugyanakkor nem akarta megkockáztatni, hogy a Báthory Erzsébet ellen indított perrel magára haragítsa a magyar arisztokráciát, ezért az asszonyt soha nem citálták bíróság elé. Az ő szempontjából sokkal rosszabb dolog történt: letartóztatása után befalazták a csejtei vár egyik ablaktalan szobájába. A grófnő élete hátralévő négy évében senkivel nem tarthatott kapcsolatot, csupán ételt adtak neki, így aztán 1614-ben már elborult elmével érte őt a halál.


A csejtei vár. Erzsébet otthona és börtöne (Wikipedia.hu)

Történészek úgy vélik, hogy miután az eljáró hatóság motivációja anyagi jellegű lehetett, a felsorolt rémtetteket csupán a fantázia szülte. Kinek állhatott érdekében Báthory Erzsébet “kiiktatása”? Nem tudjuk. Állhat a háttérben a Báthoryakkal leszámolni kívánó Thurzó nádor, de Erzsébet két veje is, akik végül még az úrnő halála előtt felosztották a Nádasdy-vagyont. Ha pedig a vádakat sikerül bizonyítani, az fej- és jószágvesztéssel jár, a hatalmas birtok a bécsi udvarra szállt volna. Az sincs kizárva, hogy birtokainak vezetői elégelték meg a szigorú asszonyi uralmat.

Akárhogy is történt, szomorú történet ez egy magára maradt özvegyről, akiről tudjuk: odaadóan gondoskodott szolgálóiról, iskolát működtetett, miközben szegény sorsú nőket és özvegyeket látott el. Persze, lehet, önzésből tette, hogy magához csalogassa áldozatait…

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.