Az emberi szervezet számára a testhőmérséklet apró eltérése is komoly problémákhoz, idővel halálhoz vezet. Ehhez képest szinte felfoghatatlan, mit bírnak ki egyes állatok. Sértetlenül másznának ki a fazékból, ha húslevesnek akarnánk őket megfőzni és képesek túlélni mínusz 140 Celsius-fokos hideget is.
Tovább “eláll”, mint az étel a fagyasztóban
Az észak-amerikai erdei béka nem fél a téltől, hónapokig képes túlélni -14 Celsius-fokos átlaghőmérsékletet. Télen gyakorlatilag “lefagyasztja” magát, tavasszal pedig felenged é mintha mi sem történt volna, megy a dolgára. Gyakorlatilag több időt él túl fagyott állapotban, mint ameddig sok fagyasztott élelmiszer megőrzi a szavatosságát – emeli ki a biológus Don Larson a National Geographicnak.
A béka titka a glükóz. Ez fagyállóként működik, nem engedi, hogy a testében raktározott víz kristályokat alkosson és tönkretegye a sejteket. A tél közeledtével, a fagyos éjszakák és enyhébb nappalok arra figyelmeztetik az állatot, hogy kezdje meg a glülóz felhalmozását. Mivel ezzel a “felkészülési idővel” a tudósok először nem számoltak, sokáig értetlenül álltak egy probléma előtt. A természetben kopogósra fagyott békák gond nélkül élnek tovább a felengedés után, míg laboratóriumban mesterségesen lefagyasztott egyedek elpusztultak.
Sivatagban, sarkvidéken és a tenger mélyén
Bár a gerincesek között a béka a király, meg sem közelíti néhány alsóbb rendű faj teljesítményét. Egy Észak-Amerikában honos bogár -58 fokot is kibír, míg lárvái ennél is keményebbek: -100 Celsius-fokon is köszönik, jól érzik magukat. Ebben a testük által termelt speciális “fagyálló folyadék” segíti őket.
Wikipedia
Hőtűrése miatt viszont a tenger alatt kilométerekkel élő kis rózsaszín lény, a pompeji féreg érdemel elismerést. Az óriási nyomás alatt csaknem fagypont körüli hideg uralkodik, életre alkalmas körülményeket a földből helyenként előtörő hőforrások teremtenek. A vulkáni kürtőkön keresztül 400 fokos víz lövell a Föld gyomrából, a féregnek tehát ügyesen kell egyensúlyoznia “jég és tűz” határán. Adottságaival meg lehet elégedve: 60-80 fokos forróságot is képes tolerálni.
A szárazföldön egy sivatagi hangya a bajnok. A Szaharában él, a legkeményebb körülményekhez kellett alkalmazkodnia. Táplálékkeresés közben teste 50 fokra forrósodik, és még szerencséje, hogy hosszú lábai miatt csak minimálisan kell a 60 fok felett tüzelő homokkal érintkeznie. Míg más állatok hőgutát kapnak, ezek a rovarok fel-le rohangálnak a tűző napon.
Az abszolút győztes
A leghihetetlenebb hő- és hidegtűréssel a medveállatkák rendelkeznek: néhány percig túlélik az abszolút nulla fokot, azaz a -273 a +150 Celsius-fokot is. A mindössze 0,5-1,2 milliméternyi lények több mint 1000 faja ismert és szó szerint a világ minden pontján megtalálhatók a sarkoktól az Egyenlítőig, a Himalája 6000 méteres csúcsaitól a tengerek négy kilométeres mélységéig. Tökéletesen alkalmazkodtak minden környezettípushoz. Kedvezőtlen körülmények között védőburkot képeznek testük körül, vagy az úgynevezett kriptobiózis állapotába kerülnek.
Amennyiben burkot vonnak a testük köré, nem viselik el az extrém magas hőmérsékletet, de akár egy évig is kibírhatják táplálék nélkül. A kriptobiózis során testüket viasszal vonják be, lábaikat behúzzák, és hordó alakot vesznek fel. Anyagcseréjük ilyenkor a normálisnak kevesebb, mint 0,01, oxigénigényük 6, testük térfogata pedig az eredeti 50 százalékára csökken, nedvességtartalmuknak 99 százalékát is elveszíthetik. Ebben a formában akár 100 évig is életben maradhatnak élelem és víz nélkül. Ha újra nedvesség éri őket, néhány percen vagy néhány órán belül újra aktívvá válnak.
