A Cornell Egyetem az 1,3 milliárdból találomra kiválasztott 689 003 felhasználót, majd a közösségi oldal hathatós segítségével némileg módosították a náluk megjelenített hírfolyamot.
Igen, szerintünk is aggályos, hogy az emberek a tudtukon kívül vettek részt ebben a pszichológiai kísérletben, de az talán valamennyit javít a tudósok és a Facebook megítélésén, hogy az adatvédelmi megfontolásokat betartva, konkrét tartalmat senki sem látott, csupán 122 millió szó kapcsán dönthették el, hogy pozitív vagy negatív értelmet hordoz.
Ezen osztályozás alapján az “alanyok” egy részénél szűrni kezdték a pozitív hangvételű bejegyzéseket, míg egy részénél épp a negatív posztokat tüntették el.
A tanulmány szerint nem kellett sok ahhoz, hogy megtörténjen az érzelmi “fertőzés” – akik a szokásosnál több pozitivitással találkoztak, maguk is pozitívabb bejegyzéseket publikáltak, míg a negatívabb csoport tagjai boldogtalanabb dolgokat osztottak meg.
A kutatást vezető Jeff Hancock arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a megállapítás szembe megy azzal, amit eddig tudni véltünk az oldal érzelmi hatásáról, miszerint a Facebookon megjelenő sok-sok jó elrontaná a kedvünket.
A magunk részéről viszont csak annyit tennénk hozzá, hogy az előbbiek nemcsak a közösségi oldalra igazak: saját hangulatunkkal másokét is befolyásoljuk és ez fordítva is működik.
