Persze NASA kutatói nem adnak majd lapátot a kutatórobot kezébe, inkább egyfajta üvegházzá alakítanának át egy CubeSat méretű dobozt, amibe földi levegőt és kétszáz lúdfű magvat zárnának – és nem hiába.
Az apró bioszféra a marsjárón maradna, vagyis az Ames kutatóközpont tudósai a marsjárás közben is felügyelhetnék, mennyire bírják a földi növények a vörös bolygó kisebb gravitációs erejét és erősebb sugárzását.
Ez a terv egyébként nem újdonság – már másfél évtizede is volt ilyesmiről szó -, megvalósítása sokak szerint mégsem halasztható tovább, ugyanis a Mars kolonizációjának gondolata előtt valamilyen növénynek kell kicsíráznia egy fenntartható bázis megalapozásaként.
A probléma csak az, hogy a 2020-ban útjának indítandó marsjáróhoz már most 58 műszert és/vagy kísérletet ajánlanak a különböző tudóscsoportok – tekintettel arra, hogy a Curiosityn összesen tíz fért el, nem tűnik valószínűnek, hogy mind az 58 javaslat meg is valósul.
