Idén a vérszívó ízeltlábúak által terjesztett betegségekre hívta fel az Egészségügyi Világszervezet: világszerte évente több mint egymilliárd embert fertőznek meg különböző kórokozókkal, közülük egymillió ember meghal.
Magyarországon leginkább a kullancsok által terjesztett Lyme-kór közismert. Félünk is tőle. Legjellemzőbb korai tünete a csípés helyén megjelenő, lassan terjedő, kokárdaszerű bőrpír, égető érzés az ízületeknél, feltűnő fáradékonyság, étvágycsökkenés és görcsök. Következménye szívizomgyulladás, agyhártyagyulladás, arcidegbénulás, ideg- és ízületi gyulladás lehet. Ám szerencsére a Lyme-kór Magyarországon az utóbbi három évben csökkenő tendenciát mutat: 2010-ben 2355, tavaly 1125 megbetegedést regisztráltak.
Dengue-láz
A klímaváltozás, a gyakori, nagy távolságokra történő utazások azonban újabb betegségek felbukkanását segítik. Nemcsak behurcolt kórokozókról van szó, hanem például a dengue- és a chikungunya-lázat okozó Aedes nembe tartozó szúnyogok megjelenéséről és európai megtelepedéséről.
Európában jelenleg a dengue-láz járványának veszélye fenyeget: 2010-ben első alkalommal Franciaországban és Horvátországban számoltak be a kórokozó helyi átviteléről, és három másik Európai országban észleltek behurcolt eseteket. Az első járványt 2012-ben a Portugáliához tartozó Madeira-szigeteken figyelték meg, több mint kétezer esetet regisztráltak.
A vírust emberről emberre szúnyog visz át. Hirtelen magas lázzal, ízületi-, izom- és csontfájdalommal, hányással kezdődik, esetleg halvány kiütéssel jár. Mérsékelt, 3-10 napig tartó vérzékenység (orr-, ínyvérzés) kísérheti. A lábadozás lassú, hetekig tarthat, fáradékonysággal, izomgyengeséggel jár, ismételt fertőzés esetén, súlyos vérzéses formában lép fel. Védőoltás nincs ellene, azonnali gyógyszeres kezelést igényel. A vírust terjesztő szúnyogok főleg napközben csípnek. Városokban élnek, házkörüli kisebb vizekben, esővizes pocsolyában szaporodnak és szívesen pihennek a hűvös lakásban.
Malária és chikungunya-láz
A chikungunya-lázat hordozó szúnyogok az első európai járványt 2007-ben, Olaszországban idézték elő csaknem 200 esettel. A fertőzött szúnyog csípését követően, egy héten belül kezdődnek a tünetek. Leggyakrabban láz lép fel, mely a legtöbb esetben néhány nap alatt megszűnik, majd körülbelül három nap múlva ismételten emelkedik. A második lázas időszakban, hidegrázás, fejfájás, hányás, erős ízületi fájdalom, kiütések jelentkezhetnek. Legtöbb esetben ezek a tünetek 3-6 nap alatt maguktól megszűnnek. Idősek, fiatal csecsemők és terhes nők között a betegség elhúzódó és ritkán halálos kimenetelű is lehet. Védőoltás nincs, a szúnyog csípésétől kell óvakodni.
Harcolunk:
Ugyancsak szúnyog terjeszti a maláriát, amelyből tavaly pedig mintegy ötezer esetet regisztráltak Görögországban és Törökországban. A fertőző szúnyogcsípés után általában 10-35 nappal később jelennek meg a tünetek, a lappangási idő változó. Magas, 40-41 fokos lázzal, hidegrázással jár. Kezdetben hőemelkedés, izomfájdalmak, fejfájás, hidegrázás, rossz közérzet a jellemző. A klasszikus tünetcsoportot egyéb panaszok kísérhetik, például fáradtság, fejfájás, szédülés, izom és ízületi fájdalmak, esetleg száraz köhögés, híg széklet, étvágytalanság, hányinger, hányás, hasi görcsök.
Nyugat-nílusi láz
A nyugat-nílusi láz 1950 óta van jelen Európában, de az utóbbi években egyre több ország jelenti járványok előfordulását. 2013-ban Magyarországon 31 esetet regisztráltak. https://www.antsz.hu/hir1/20140407-egeszseg-vilagnap.html A vírusgazdái a madarak, közöttük és emberre is szúnyogok közvetítésével terjed. Hazánkba a költözőmadarakkal kerülhet, emberről-emberre természetes úton nem terjed. A betegség lappangási ideje 2-14 nap között változhat, a fertőzöttek mintegy 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a fertőzést.
Az esetek ötödében kialakuló megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel – láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütés – jár és magától gyógyul. Csupán a fertőzöttek maximum egy százalékánál lehet halálos. Specifikus terápia, humán oltóanyag jelenleg nem áll rendelkezésre.
