A Neandervölgyi ember egy körülbelül 28 ezer éve kihalt emberfaj, amellyel a modern ember ősei évezredeken keresztül éltek együtt. Nem tudni, milyen volt a kapcsolatuk és hogy eltűnésükben mekkora szerepet játszottak őseink. Az viszont biztos, hogy párosodtak. Afrikát kivéve az összes mai populációban kimutatható neandervölgyi DNS. Különösen a bőr, a haj és a köröm jellemzőit meghatározó génekben, amelyek a hideghez való alkalmazkodásban játszhattak szerepet.
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a neandervölgyi ember nemcsak fogyasztotta a különféle növényekből készített ételeket, hanem ismerte a növények gyógyhatásait is. A vizsgálatok tanúsága szerint alkalmazta a füstölést az élelem tartósításakor, többféle keményítőtartalmú növényt megfőzött. Ismerték környezetüket, rendelkeztek azzal a tudással, amellyel megkereshették a tápértékük miatt vagy gyógyító hatásuk miatt fontos növényeket. A hús ugyan alapvető szerepet játszott az étrendjükben, ám táplálkozásuk sokkal összetettebb volt.
A New Englandi Egyetem munkatársai most azt állítják, a beszéddel való kommunikáció sem egyedül a mi kiváltságunk volt. A tudósok sokáig úgy gondolták, a neandervölgyieknek nem voltak meg a szükséges kognitív és fiziológiai adottságai e kétségkívül bonyolult és nehéz művelethez. Még akkor is, amikor sorra kerültek elő neandervölgyiek nyelvcsontjai, amelyek alakja a megszólalásig hasonlítottak a miénkre.
A hasonlóság ténye azonban még nem bizonyíték arra, hogy ugyanúgy is használták volna – hangzott az ellenérv. A 3D-s képalkotás és a számítógépes modellezés azonban egyértelműbbé tette az érvelést. Stephen Wroe és nemzetközi csapata elkészítette a neandervölgyi nyelvcsont modelljét és megállapította mechanikai viselkedését. Arra a következtetésre jutottak, mechanikailag alapvetően teljesen azonos a modern emberével. Magyarul, szinte biztos, hogy azonos módon is használták.
