Előre kell bocsátanunk, hogy a Liverpool Hope University kutatója által írt tanulmány parányi mintát vett alapul, vagyis a tudományos igényességnek nem csupán azért nem felel meg, mert szerzője egy brit tudós. A levont következtetések azonban érdekesek, és szerintünk további, komolyabb kutatások elvégzését indokolják.
Az értekezés szembemegy a szülők végtelen bölcsességével, mikor azt állítja, hogy a Facebook (és egyéb közösségi oldalak) nemhogy károsak, de akár kifejezetten hasznosak lehetnek.
Például a diszlexiás gyerekek esetében az osztályterem vagy egyéb személyes jelenlét jelentette lámpaláz és stressz nélkül adnak lehetőséget arra, hogy az érintett nebulók gyakorolják az írást és az olvasást. Sőt, a szerző szerint a gyerekek a Facebooknak köszönhetően jobban figyeltek a határidőkre és sikeresebben irányították a tanulási folyamatot.
Mint mondtuk, a tanulmány parányi minta, mindössze egyetlen iskola diákjainak bevonásával készült, azonban az kétségtelen, hogy egy felnőtt is nyugodtabban próbálkozik bármivel, ha esetleges hibáit nem neveti ki egy osztályteremnyi gyerek.
