Az elmúlt évtizedekben egyre több ember betegedett meg allergiás asztmában mind az iparosodott, mind a fejlett országokban. Ezzel egy időben csökkent a rostdús élelmek, a gyümölcsök és zöldségek fogyasztása. Régóta ismeretes, hogy a rostdús táplálkozás a bélbetegségeket is enyhíti.
A tüdőben is
A Lausanne-i Egyetem kórházának Benjamin Marsland vezette kutatócsoportja most egereken kimutatta, hogy a rostok nemcsak a bélben, hanem a tüdőben is kifejtik jótékony hatásukat. A tanulmány a Nature Medicine című szaklap friss számában jelent meg.
A kutatók a kísérleti állatok egy csoportját szabványos, több mint négy százalék rostot tartalmazó, a másik csoportot mindössze 0,3 százalék rosttartalmú táplálékkal etették. Ez utóbbi körülbelül megfelel a nyugati társadalmak étrendjének, amely 0,6 százalék körüli értékben tartalmaz rostot – olvasható a kutatást finanszírozó Svájci Nemzeti Alap hétfői közleményében.
A háziporatka-kivonat erősebb allergiás reakciót váltott ki a kevés rostot fogyasztó egereknél, mint a szabványkoszton tartott állatoknál. A kísérlet kimutatta, hogy az élelmi rostok megváltoztatják a bélflóra baktériumainak összetételét.
Befolyásolja az immunsejtképződést
Egyes baktériumok a rostokat rövid szénláncú zsírsavakká bontják, más szóval fermentálják őket. A zsírsavak innen a vérkeringésbe kerülnek, és befolyásolhatják a csontvelőn belüli immunsejtképződést.
A háziporatka kivonata az immunsejteket a tüdőbe csalja, ahol enyhítik az asztmás rohamokat okozó allergiás védekező reakciókat. A tüdő allergiás gyulladásos reakciója már pusztán a rostok lebontásakor keletkező propion zsírsav magasabb aránya miatt is csökkent.
A kutatók valószínűnek tartják, hogy ez a folyamat az embernél is hasonló módon megy végbe. Az összefüggést most tesztszemélyek segítségével klinikai próbákon is igazolni szeretnék.
