A szakemberek ugyanakkor arra is rámutattak, hogy az ózonlyuk folyamatos zsugorodása nyomán csökkenhet a hőmérséklet az érintett területeken. A földfelszín felett nagyjából 20-30 kilométeres magasságban húzódó ózonréteg elnyeli a Napból érkező káros ultraibolya-sugárzás jelentős részét, segítséget nyújtva ezzel a leégés és a bőrrák elleni védekezésben.
Az Antarktisz feletti ózonlyuk az 1980-as évek eleje óta alakul ki évről évre. Az ózonréteg elvékonyodásáért nagyrészt az ember által előállított vegyületekből – CFC-gázokból – felszabaduló klór a felelős, amely hihetetlen gyorsasággal képes szétzúzni az ózonmolekulákat bizonyos körülmények között.
A kutatók most arra jutottak, hogy az ózonlyuk összefüggésben lehet a Dél-Afrikában tapasztalt felmelegedéssel. “A két jelenség összekapcsolása elsőre teljesen abszurdnak tűnt, egészen addig, amíg közelebbről szemügyre nem vettük a mutatókat” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Desmond Manatsa, a zimbabwei Bindura University of Science Education klímaszakértője.
Korábban a szakemberek megállapították, hogy a dél-afrikai területek felszíni levegőhőmérséklete jelentősen növekedett az elmúlt két évtizedben, elsősorban a nyári időszak elején. A kutatók úgy vélték, hogy a melegedés a klímaváltozásért felelős ember által okozott, az üvegházhatású gázkibocsátás miatti globális felmelegedés számlájára írható. A klímamodellek szerint azonban a globális felmelegedés hatásai nem mutatnak szezonális eltéréseket, hanem egész évben egységesen mutatkoznának meg a régióban.
A kutatók a közelmúltban arra jutottak, hogy az ózonlyuk némileg hozzájárulhat a globális felmelegedés erősödéséhez. Azáltal, hogy több energia beáramlását teszi lehetővé a légkör mélyebb részeibe, az ózonlyuk láthatólag átrendezte az Antarktisz feletti széljárási mintákat. Az elmozdulás, amely során a felhők közelebb sodródtak a Déli-sarkhoz, hatással van arra, hogy a felhők mennyi napsugarat vernek vissza és ezáltal a bolygó felmelegedésére is – adta hírül a LiveScience című tudományos-ismeretterjesztő portál.
Annak kiderítésére, hogy az ózonlyuk magyarázatot adhat-e a dél-afrikai melegedésre, a kutatók összevetették az ózonlyuk előtti és utáni időkből származó helyi klímaadatokat. Eredményeik szerint az ózonlyuk megváltoztathatta a déli félteke széljárási mintáit. Ezek a változások felerősíthették a Dél-Afrika nyugati részén fekvő Angola felett összpontosuló alacsony nyomású légköri rendszert, ami az Egyenlítőhöz közeli meleg levegő Dél-Afrika irányába áramlásához vezethetett. Manatsa szerint az ózonlyuk kialakulása előtti időkhöz képest mostanra nagyjából egy Celsius-fokos elmozdulás történt a dél-afrikai területek átlaghőmérsékletében.
Nemzetközi megállapodásoknak hála már sikerült kivonni a forgalomból a CFC-gázokat. A műholdas megfigyelések szerint az intézkedések jelentős hatással vannak az ózonlyukra, amely 2012-ben az elmúlt tíz év legkisebb kiterjedését érte el. A mostani tanulmány azt sugallja, hogy ha az antarktiszi ózonlyuk bezárul 2050 után, miként azt a jelenlegi előrejelzések mutatják, akkor csökkenhet a dél-afrikai felszíni levegőhőmérséklet, habár a globális felmelegedés továbbra is hatással lesz a régióra.
