Az ázsiai lódarázs kisebb és sötétebb a nálunk is honos közönséges lódarázsnál. A probléma az vele, hogy rovarokkal táplálkozik, kedvenc csemegéje pedig a méhlárva. A lódarazsak egyszerűen betörnek a kaptárba és elrabolják az ifjoncokat. A védelmükre siető dolgozókat pedig olyan könnyedén intézik el, mintha egy legyet söpörnénk le a vállunkról.
Komplett családok kipusztításával hatalmas károkat okoznak a méhészetekben. Főleg Európában, ahova ember által behurcolt idegen fajként bukkant fel és gyorsan megvetette a lábát. Az itteni méheket villámcsapásként érte az agresszív gyilkos feltűnése, nem volt még idejük és lehetőségük megfelelő védelmi stratégia kidolgozására.
A darazsak Kínából érkeztek egy kereskedelmi hajó rakterében potyautasként először Franciaországba 2005-ben. A gazdák itt a kaptárak bejáratának szűkítésével próbálkoztak, amin a méh még befér, ám a nála jóval nagyobb darázs már nem. Hatásosnak bizonyult ellenük a függő csapdák kihelyezése is, ám teljes kipusztításuk esélytelen. Feltűnését az egész európai méhésztársadalom aggodalommal fogadta, hiszen csak idő kérdése, mikor terjed el az egész kontinensen.
A legfrissebb hírek szerint a darazsak mostanra leküzdötték a La Manche jelentette akadályt és megjelentek Nagy-Britanniában is. A hatóságok most arra kérik a méhészeket, hogy a lehető legpontosabb adatokat mellékelve jelentsenek minden egyes lódarázsészlelést, ha lehet küldjék el az “elfogott” példányokat is. Ezen túl a briteknek is csapdák kihelyezését tanácsolják, de felhívják a figyelmet: a betolakodó irtásakor törekedjenek a lehető legkevesebb kárt okozni az őshonos darázsfajok populációiban.
Az ázsiai lódarázs eredeti élőhelyén egyébként a méhek hihetetlen védelmi mechanizmust dolgoztak ki ellene. A darazsak a méhek lárváira vadásznak, csak akkor rohanják le a kast, amikor az megfelelő mennyiségű lárvát tartalmaz. Ennek megállapítására egy felderítőt küldenek a kaptárba. A kém nem szívbajos, egyszerűen behatol a kasba, felméri a terepet, majd távozik. Később aztán csapatostul térnek vissza és hatalmas mészárlást rendeznek.
A méhek egyetlen esélye, ha elpusztítják a hírvivőt, mielőtt az megosztaná társaival az információt. Megvárják, amíg a darázs a kaptár mélyére ér, ekkor megrohamozzák és egy forró „méhlabdát” hoznak létre körülötte. Számtalan méh potrohával simogatja a darazsat és egymást, ezzel emelik a „labdán belüli” hőmérsékletet. Megkezdődik az idegek harca: a lódarázs 47 Celsius-fokig képes elviselni a hőterhelést, a méhek 48 fokig.
Egy új kutatás megmutatta, hogy van még egy hatékonyabb fegyver is a tarsolyukban. Pontosan még nem tudni, hogyan is idézik elő, de a labda belsejében a szén-dioxid szintje megemelkedik, amit viszont a darázs nem képes 10 percnél tovább elviselni. Sőt rendszerint öt perc alatt elpusztul. Ez idő alatt persze sok méhet megöl, de a méhcsalád megmarad, hiszen a hírvivő nem tér vissza a lódarazsak fészkébe.
