A Kármán-féle örvénysorok kialakulását a természetben sok helyen megfigyelhetjük. Ezek idézik elő a zászló lobogását erős szélben, de a felhők is kirajzolják kiemelkedő természeti képződmények, hegyek, szigetek mögött is, ha huzamosabb ideig egy irányban fúj a szél. Ez látható a NASA fotóján is.
Az Aqua műholdról készüt felvételen több kilométernyi Kármán-örvénysor látható a csendes-óceáni, vulkanikus Soccoro-szigetek közelében, pár száz kilométerre Mexikó nyugati partjától.
Kármán-örvénysor Mexikó közelében (forrás: NASA)
A jelenség nevét a magyar származású Kármán Tódorról kapta – írja a National Geographic. 1940. november 7-én a Washington állambeli Tacoma tengerszoroson átívelő híd egy erős egyenletes szél hatására egyre erőteljesebb lengésbe jött, végül pedig összeomlott. Már korábban is megfigyelték, hogy ha fúj a szél, akkor a híd himbálózik, de nem tudták miért.
Az ok felderítésére Kármán Tódort, a magyar származású amerikai fizikust, az aerodinamika neves szakértőjét kérték fel. E munka során dolgozta ki Kármán a később róla elnevezett Kármán-féle örvénysor elméletét. Ennek az a lényege, hogy ha egy kellően gyorsan áramló közegbe egy nem áramvonalas testet helyezünk, akkor ennek szélein örvények fognak leválni. Az örvények felváltva válnak le a test egyik és másik oldalán, éspedig egymással ellentétes forgásiránnyal, s ezek egymást követve haladnak tova.
Baj akkor van, ha mondjuk egy magas kémény, karcsú épület vagy mondjuk egy híd szerkezetéről éppen olyan ütemben válnak le az örvények, hogy rezonancia alakul ki. Ebben az esetben a rezonancia miatt a szerkezet egyre jobban kileng, és mint a Tacoma hídnál történt, darabokra is hullhat.
